2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Sárkány a bíboros oklevelén

2010. március 8. 13:01

Gentilis bíboros, pápai legátus I. Károly magyar király egyik fontos támaszaként maradt meg a köztudatban, ugyanakkor az ő nevéhez fűződik az első magyarországi vízjeles papíroklevél kiadása is, 1310. május 2-án. Pelbárt Jenő és Rácz György elemzése más fontos kultúrtörténeti érdekességekre is rávilágított.


Az úgynevezett drótvízjel feltalálása az Ancona melletti festői hegyek között működő Fabriano papírmalomhoz fűződik. 1280-ban egy bizonyos Puzzoli mester észrevette, hogy a merítőszita felületére szerelt apró és vékony drótdarab jól látható nyomot hagy a papírban. Rájött, hogy ezzel a jellel meg tudja különböztetni a saját jó minőségű merített papíríveit mások munkáitól. A vízjel tehát afféle áruvédjegy lett, amellyel a papírkészítők előszeretettel éltek.

Az első magyarországi vízjeles papíroklevelet Gentilis de Monteflorum, azaz Gentile Portino Montefiore bíboros, pápai legátus adta ki Pozsonyban. A főpap itáliai nemes családból származott, belépett a ferences rendbe, majd a pápai udvarba került, ahol 1298-ban bíborossá nevezték ki. 1308-ban VII. Kelemen pápa rábízta, hogy segítsen I. Károly magyar király uralmának megszilárdításában, és hogy a még vonakodó magyarországi egyháziakat állítsa az Anjou származású uralkodó mellé. I. Károlynak ekkor főként belpolitikai nehézségekkel kellett szembenézni, ugyanis az oligarchák nem engedték, hogy királyi hatalmát gyakorolja, és az egyháziak közül sem mindenki támogatta törekvéseit.

Gentilis pápai legátusként komoly erőfeszítéseket tett céljait megvalósítására. 1308. november 10-én a Pilisben található kékesi kolostorban megállapodott Csák Mátéval, a leghatalmasabb oligarchával, hogy elismeri I. Károlyt urának. Nem sokkal ezután november 27-én a pesti országos gyűlésen a többi főúr is hasonlóan tett. Ezután kerülhetett sor I. Károly második koronázására (az első még 1301-ben volt), de nem a Szent Koronával, mert azt Kán László erdélyi vajda bitorolta.

Mivel ennek visszaadására nem volt hajlandó, ellene a kiközösítés fegyverét alkalmazta. A legátus számos egyházmegyei zsinaton bírta jobb belátásra a klérus még ingadozó tagjait. A király elleni folyamatos hűtlenség, és az országot ért állandó hatalmaskodás miatt 1311. júliusában Csák Máté jutott az excommunicatio sorsára. Gentilis nem sokkal később elhagyta az országot, és 1312-ben meghalt. Assisiben temették el.

Az 1310. május 2-án kiadott oklevélben Gentilis jelezte Benedek választott erdélyi püspöknek, hogy az elrendelt egyházi tilalmat egészen addig kell megtartani, amíg Kán László nem adja vissza a Szent Koronát. Az oklevélben fogalmazása szerint „Nagyon-nagyon szeretnénk, hogy László általatok küldje el nekünk a koronát, miként a ti leveletek értelmében ezt megígérte nekünk, hogy mi is a királlyal elrendezhessük az ő ügyeit.” A korona visszaküldésének határidejét július 1-jében határozta meg. A visszaszerzett Szent Koronával Tamás esztergomi érsek 1310. augusztus 27-én Székesfehérvárott harmadszor is királlyá koronázta Károlyt.

A szóban forgó oklevél 16 soros, felülete puha tapintású, az elmúlt évszázadok viszontagságai következtében erőteljesen megkopott. Az előoldal alján a két fekete színű bélyegző az előző tulajdonosokra utal: Jankovich Miklós gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd 1934-től a Magyar Országos Levéltár őrzi. A vízjel a papírlap közepén helyezkedik el, és halványsága miatt nagyon sokáig kivehetetlen volt. Csak 2009-ben, egy nagyon alapos vizsgálat derített fényt a sárkányra.

A motívum összetett jelképrendszere miatt került be a vízjelek világába, ugyanakkor jelentéstartalma gyakran papírmalmonként változott. Pozitív és negatív tulajdonságokkal egyaránt felruházták. A görög-római mitológiában a termékenység ura, a bölcsesség megszemélyesítője. A keresztény ábrázolásokon azonban Isten ellenfele, az őskígyóból formált jelkép, a legyőzött ördög megtestesítője. Pozitív jelentéssel is bírt, kifejezte a világosság és a sötétség örök párviadalát. Ebben az értelemben az itáliai papírkészítők Krisztus jelképének tekintették.

Gentilis a pápaság avignoni-fogsága idején érkezett Magyarországra, a sárkány vízjel-motívumot a francia és az itáliai papírmalmok egyaránt használták. A vízjel mérete és alakja inkább azt bizonyítja, hogy a papír Itáliában készülhetett, valószínűleg még a legátus írnoka vehette magához Rómában. A legátus fennmaradt oklevelei a tartósabb pergamenre íródtak, mivel azok korábbi kiváltságlevelek megerősítéseit tartalmazták, ezért az „örökkévalóságnak” készítették őket. Az 1310-es oklevél az egyetlen fennmaradt papíroklevél magyarországi működésével kapcsolatban. Ez az egy vészelte át az idők viharait, a korona említése miatt őrizték meg. Ezzel a dokumentummal kezdődött a papír magyarországi térhódítása.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár