2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Barna szeme volt a 4000 éve élt grönlandinak

2010. február 11. 12:20 MTI

A grönlandi jég megőrizte egy négyezer éve élt ember néhány hajszálát, és ez - mint egy dán tudóscsoport tanulmányából kitűnik - lehetővé tette, hogy megfejtsék a sejtjeibe zárt DNS örökítőanyag titkait és kiderítsék, milyen is lehetett az illető.


A ősi grönlandi saqqaq kultúrához tartozó személy szeme feltehetően barna volt, a bőre úgyszintén, haja sötét és sűrű, bár ő maga enyhén kopaszodó - mondta el az ősemberről Eske Willerslev, a koppenhágai egyetem kutatója, aki a feltárást vezette. A DNS elemzése alapján megállapítható, hogy a hajszál tulajdonosa genetikailag jól alkalmazkodott a hideghez, de könnyen középfülgyulladást kaphatott - mutatott rá egy hangfelvételen a tudós.

"Korábban még egyetlen őskori ember genomját sem tették közzé" - jegyezte meg Willerslev. Mint mondta, az eddig rendelkezésre álló adatok egy teljes géntérképnek csak egy parányi részét képezték, egyetlen Neander-völgyi ember DNS-ének néhány ezer bázispárját. Ezzel szemben most a 4000 éve Grönlandon élt ember 3 milliárd bázispárból (elemi kémiai egységből) felépülő genomjának 79 százalékát megfejtették. Ezt az tette lehetővé, hogy a DNS kitűnő állapotban konzerválódott a jeges talajban.

A genom elemzése kiterjedt az emberi sejt magjában lévő kromoszómákra, valamint egyes DNS-töredékekre is. Az új vizsgálati technológiának, az úgynevezett második generációs szekvenálásnak köszönhetően a Grönland jeges talajában talált hajszálak kettős DNS-spirálját húszszor is ellenőrizhették, míg az emberi genom megfejtésekor, 2001-ben még csak tízszer tudták megismételni a műveletet. Ennek eredményeként az igen hosszú DNS-szálon több mint 350 ezer egyedi variációt azonosítottak, ezek számos információt szolgáltattak a grönlandi ember eredetéről. A négy különböző bázis sorrendjének váltakozása adja azt a programot, amely meghatározza és megkülönbözteti az egyes egyéneket.

Az A+ vércsoport és az örökítőanyag néhány más genetikai jellegzetessége a kutatók szerint arra utal, hogy az illető egy Szibériában 5500 évvel ezelőtt - vagyis 200 nemzedékkel a "grönlandi" születése előtt - élt népcsoportból származott. "A hozzá legközelebb álló népcsoportok nem az inuitok (eszkimók), a grönlandiak vagy az amerikai indiánok, sokkal inkább Szibéria északkeleti részének három populációja, a ngaszanok, a korjakok és a csukcsok" - közölték. A grönlandi ember őse 5500 éve vándorolhatott az "óvilágból" az "újba", nevezetesen a befagyott Bering-szoroson kelhetett át - vagy ha az nem volt befagyva, akkor csónakkal juthatott át a tengerszoroson.

A hajszálban talált DNS jó állapotban volt, csak 0,8 százalékát "fertőzhette meg" későbbi emberi örökítőanyag. Az ausztráliai Griffith egyetem két szakértője a leletet kommentálva rámutatott, hogy a DNS a hajszálban a legvédettebb a gombákkal és a baktériumokkal szemben.

A tanulmányt a Nature tudományos magazin legújabb számában tették közzé.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár