2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Neander-völgyi kozmetikumokat fedeztek fel Spanyolországban

2010. január 12. 13:24 MTI

A Neander-völgyi ember ötvenezer évvel ezelőtt már alkalmazta a testfestést, az erre vonatkozó bizonyítékokat a Bristoli Egyetem kutatói tárták fel Spanyolországban. A leletről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában számoltak be a tudósok.


A kutatók a dél-spanyolországi Murcia tartományban két régészeti helyszínen fedezték fel azokat a kagylókat, amelyeket festékek kikeverésére és tárolására alkalmazott a Neander-völgyi ember. A sötét színű barnakő (piroluzit, mangánoxid) darabkáit, amelyeket a Neander-völgyi ember testfestésre alkalmazhatott, korábban már Afrikában is felfedezték. "A mostani lelet viszont az első meggyőző bizonyíték, hogy kozmetikumként alkalmazták ezt a mangánércet" - magyarázta a vizsgálatokat irányító Joao Zilhao, a Bristoli Egyetem régészprofesszora.

Nagy tömbökben leltek sárga festékre, amelyet a kutatók szerint a Neander-völgyi ember alapozóként alkalmazhatott. Találtak vörös színű port is, amelyhez valamilyen ásvány fekete csillámait keverték hozzá. Némely élénk színekben pompázó festett kagylót ékszerként használhattak.

A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis ugyan néhány évezredig egymás szomszédságában élt Európában, a leletek tízezer évvel megelőzik a modern ember érkezését a kontinensre. Mindeddig a tudósok azt feltételezték, hogy csupán a modern ember alkalmazta a testfestést díszítésként vagy rituális célokból. Mint a kutatók tanulmányukban rámutatnak, a leletek mindörökre száműzik a köztudatból a Neander-völgyi ember korlátozott szellemi képességeiről vallott nézeteket. "A Neander-völgyi ember képes volt a szimbolikus gondolkodásra" - mutatnak rá a cikk szerzői.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa egyetért bristoli kollégái végkövetkeztetésével, miszerint a Neander-völgyi embert semmiképp sem lehet ostobának tártani, erre utaló bizonyítékok sokasága került elő az elmúlt évtizedben. "A köztudatból ugyanakkor nagyon nehéz kiiktatni a 'brutális' Neander-völgyi emberről kialakult képet. A randalírozó futballhuligánokat, vagy a reakciós nézeteket valló politikusokat is a Neander-völgyi jelzővel illeti sokszor a média" - mondta Chris Stringer professzor.

A Neander-völgyi ember mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 28 ezer évvel ezelőtt halt ki. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Mivel a Neander-völgyi emberek főleg a pleisztocén jeges periódusaiban éltek, szervezetük alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, így minimalizálni tudták a hőveszteséget. A férfiak átlagosan 165 centiméteres, a nők pedig 155 centiméteres testmagasságot értek el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár