Őrült uralkodók

Bevándorlók voltak Európa első földművesei

2009. szeptember 4. 11:46 Science Daily, MTI

Német és brit kutatók őskori DNS-vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bevándorlók voltak Európa első földművelői, akik 7500 évvel ezelőtt érkeztek a kontinens keleti és középső részére; a kutatás a Kárpát-medencét jelöli meg a korai közép-európai földművelők szülőföldjeként.


A Mainzi Egyetem és a University College London (UCL) kutatói vizsgálataikról a Science című tekintélyes tudományos folyóirat legutóbbi számában számolnak be.

A Homo sapiens, azaz a modern ember 45 ezer évvel ezelőtt érkezett Európába, ahonnan fokozatosan kiszorította a neandervölgyi embert. Ettől az időponttól kezdve az őskori vadászó-gyűjtögetők számtalan éghajlatváltozást szenvedtek el, beleértve a legutolsó jégkorszakot, amely 11 ezer évvel ezelőtt ért véget.

Az utolsó jégkorszak végétől számítva a vadászó-gyűjtögető népesség még néhány ezer éven át megőrizte életmódját, ám 9000 évvel ezelőtt a Közel-Keletről 'megérkezett' Európába a földművelés, amely fokozatosan elterjedve a kontinensen, százszorosára növelte a rendelkezésre álló élelmiszer mennyiségét. A kutatókat már több mint egy évszázada foglalkoztatja a kérdés, hogy ezt az életmódváltást, amelynek következtében a földművelés kiszorította a vadászás-gyűjtögetést, új jövevények hozták-e Európába, vagy csupán a termelési technológia terjedt el a kontinensen. Német és brit kutatóknak most a jelek szerint javarészt sikerült megoldaniuk a rejtélyt.

A tudósok genetikai vizsgálatnak vetették alá a vadászó-gyűjtögető népesség és a korai földművelők temetkezésein talált csontanyagot, az eredményeket pedig összehasonlították a jelenkori európai populáció DNS-vel. A kutatók kevés bizonyítékot találtak a vadászó-gyűjtögető és a földművelő népesség közötti egyenes genetikai kapcsolatra. Ráadásul a vadászó-gyűjtögető populáció úgynevezett mitokondriális DNS-e viszonylag ritkán fordul elő a mai közép-európai lakosságnál. (A sejt energiaszervének, a mitokondriumoknak a DNS-e kizárólag anyai ágon öröklődik, ezért alkalmas emberi populációk eredetének a vizsgálatára).

A vizsgálat szerint tehát Közép- és Észak-Európa első földművelői nem lehettek a vadászó-gyűjtögető népesség leszármazottjai. Ám ami igazán meglepte a tudósokat, az az a felismerés, hogy Európa jelenkori lakossága nem lehet kizárólag sem a vadászó-gyűjtögető populáció, sem csak az első farmerek leszármazottja, de a jelek szerint nem csupán e két népesség keveredéséből jött létre.

"Ez igazán furcsa. Egy évszázada vitáznak a tudósok arról, hogy génállományunkban inkább az európai vadászó-gyűjtögetők, vagy a korai földművelők öröksége dominál. Most első ízben voltunk képesek összevetni a kőkorszaki európaiak génjeit, s rá kellett jönnünk, hogy némely DNS-típus egyszerűen hiányzott bennük, noha ezek általánosak a mai európaiak körében" - hangsúlyozta a tanulmány társszerzője, Mark Thomas, a UCL professzora

A kutatás a Kárpát-medencét jelöli meg a korai közép-európai földművelők szülőföldjeként. "Úgy tűnik, hogy az úgynevezett vonaldíszes kultúra földművelői, amelyek nem keveredtek a helybéli vadászó-gyűjtögető populációval, Magyarország mai területéről vándoroltak 7500 évvel ezelőtt Közép-Európába. Ez azért meglepő, mivel a helyi közösségek és a bevándorlók között voltak kulturális kapcsolatok" - magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Barbara Bramanti, a Mainzi Egyetem kutatója, hozzátéve, hogy a jelek szerint a kulturális kapcsolatok nem jelentettek egyben rokonsági kapcsolatokat is.

Mint Joachim Burger, a Mainzi Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, a tudósok folytatják a jelenlegi európai népesség genetikai örökségéből hiányzó komponensek keresését. "A későbbi európai őskori népesség genetikai vizsgálata a későbbiekben esetleg választ adhat a kérdésre" - reménykedett Joachim Burger.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!