Rákellenes szérumon dolgozott a sci-fi nagy öregje
2010. január 3. 11:00 MTI
Korábban
A tudományos-fantasztikum megújítója
A tudományos-fantasztikus irodalom mellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, így említésre érdemes az 1970-ben megjelent Asimov Shakespeare-kalauza, vagy az 1976-os Asimov a fizikáról című műve. Bőséggel adta ki az új tudományos eredményeket, kérdéseket népszerűsítő kiadványokat is, mint amilyen az 1964-es A genetikai kód, Az atomnál kisebb szörny, a tudományos esszék, vagy a gyerekeknek írt csillagászati sorozata: Mars (1971), Galaxisok (1971), Vénusz (1981).
Az 1980-as évekre kiadott könyvei száma meghaladta a kétszázat. Szerepe egyre növekedett a médiában is mint előadó és televíziós személyiség, aki a Föld és a világegyetem jövőjének kérdéseibe vezette be az érdeklődőket. Mind műveiben, mind fellépései során minduntalan rámutatott, hogy a jövő nem előre meghatározott szükségszerűség, hanem mai választásaink eredménye, s ilyen értelemben lehetséges jövők sora áll előttünk.
1984-ben a jól ismert és rendkívül népszerű Alapítvány-sorozatot folytatta Az Alapítvány pereme című regényével, majd az 1983-ban megjelent A hajnal robotjai és az 1985-ös A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte egybegyúrni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, s így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre. Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről két kötetes önéletrajzi könyvében adott számot. Az első kötet 1979-ben jelent meg Itt zöldül még emlékeimben; Isaac Asimov önéletrajza, 1920-1954 címmel. A második kötet egy évvel később látott napvilágot Még érzem örömét; Isaac Asimov önéletrajza, 1954-1978 címmel.
A hetvenes évek közepén egészsége meggyengült: előbb prosztata műtéten esett át, majd 1977-ben túlélt egy szívrohamot. Ezt követően - miközben továbbra is sokat dolgozott - egészsége fokozatosan romlott, s 1992. április 6-án szív- és veseelégtelenségben hunyt el.
Asimov a tudományos-fantasztikus irodalom megújítója s egyik legjelentősebb, virtuóz logikájú képviselője volt. Írásaiban a valódi tudomány valódi eredményeit ábrázolta, szemléletében a társadalmi problémák, folyamatelemzések, ellentmondások is kifejezésre jutottak élvezetes, könnyed, gyakran humorral átitatott stílusban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap