Rákellenes szérumon dolgozott a sci-fi nagy öregje

A tudományos-fantasztikum megújítója

A tudományos-fantasztikus irodalom mellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, így említésre érdemes az 1970-ben megjelent Asimov Shakespeare-kalauza, vagy az 1976-os Asimov a fizikáról című műve. Bőséggel adta ki az új tudományos eredményeket, kérdéseket népszerűsítő kiadványokat is, mint amilyen az 1964-es A genetikai kód, Az atomnál kisebb szörny, a tudományos esszék, vagy a gyerekeknek írt csillagászati sorozata: Mars (1971), Galaxisok (1971), Vénusz (1981).

Az 1980-as évekre kiadott könyvei száma meghaladta a kétszázat. Szerepe egyre növekedett a médiában is mint előadó és televíziós személyiség, aki a Föld és a világegyetem jövőjének kérdéseibe vezette be az érdeklődőket. Mind műveiben, mind fellépései során minduntalan rámutatott, hogy a jövő nem előre meghatározott szükségszerűség, hanem mai választásaink eredménye, s ilyen értelemben lehetséges jövők sora áll előttünk.

1984-ben a jól ismert és rendkívül népszerű Alapítvány-sorozatot folytatta Az Alapítvány pereme című regényével, majd az 1983-ban megjelent A hajnal robotjai és az 1985-ös A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte egybegyúrni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, s így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre. Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről két kötetes önéletrajzi könyvében adott számot. Az első kötet 1979-ben jelent meg Itt zöldül még emlékeimben; Isaac Asimov önéletrajza, 1920-1954 címmel. A második kötet egy évvel később látott napvilágot Még érzem örömét; Isaac Asimov önéletrajza, 1954-1978 címmel.

A hetvenes évek közepén egészsége meggyengült: előbb prosztata műtéten esett át, majd 1977-ben túlélt egy szívrohamot. Ezt követően - miközben továbbra is sokat dolgozott - egészsége fokozatosan romlott, s 1992. április 6-án szív- és veseelégtelenségben hunyt el.

Asimov a tudományos-fantasztikus irodalom megújítója s egyik legjelentősebb, virtuóz logikájú képviselője volt. Írásaiban a valódi tudomány valódi eredményeit ábrázolta, szemléletében a társadalmi problémák, folyamatelemzések, ellentmondások is kifejezésre jutottak élvezetes, könnyed, gyakran humorral átitatott stílusban.

1. A névleges professzor
2. A tudományos-fantasztikum megújítója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Különleges fénypark állít emléket Sisinek a Gödöllői Királyi Kastélyban
• Már huszonegy éves korában sikeres pilótavizsgát tett Steinschneider Lilly
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen
• First Ladyk politikai szerepben
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról