2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sobibor - egy majdnem feledésbe merült hely

2009. december 1. 14:10 MTI

Nem sokan keresik fel manapság a kelet-lengyelországi Sobibórt - írta az osztrák hírügynökség annak kapcsán, hogy hétfőn Münchenben megkezdődött a sobibori náci haláltábor egyik volt őrének, az ukrán John (Ivan) Demjanjuknak a pere.

Az egyik ködös novemberi délután mindössze egy fiatal lublini pár érkezett. Némán sétálnak végig az erdei fenyőkből és nyírfákból álló fasoron, amely ma a haláltábor barakkjaitól a gázkamrákhoz vezető egykori utat szegélyezi. "Ez egy csaknem elfelejtett hely - mondja a férfi, Jakub Pawlikowski orvos. - A nácik kis híján elérték, amit akartak - a nyomok eltüntetését."

A lengyel-fehérorosz-ukrán hármas határ közelében fekvő település vasúti peronja is elhagyatott. A rozsda marta helységnévtáblán a felirat alig olvasható. A négy sínpárt fű és bokrok nőtték be. Semmi sem utal rá, hogy valaha tehervagonokban hoztak ide 250 ezer zsidót, akiknek be kellett állniuk a halálmenetekbe.

Az SS röviddel az európai zsidóság megsemmisítéséről döntő wannsee-i konferencia után, 1942 márciusában fogott hozzá a sobibori tábor létrehozásához. Ez egyike lett annak a három megsemmisítő lágernek, amely a lengyelországi zsidóság teljes elpusztítását célzó, úgynevezett Reinhard-akcióban szerepet játszott.

"A táborból mindig pokoli bűz áradt, bizonyára a holttestek szaga" - mondja Adela Tomczak, aki az egykori bakterháztól alig néhány lépésre lakik. Ő maga 1946-ban költözött csak ide, de anyja elbeszéléséből tudja. "Kicsit kíséreties egy ilyen hatalmas, jelöletlen temető szomszédságában lakni" - teszi hozzá a 67 éves asszony. A fiuk egyszer jó néhány zlotyt keresett az itt zajló ásatásokon. Mindenütt csontokra bukkantak. "Ettől idehaza állandóan hánynia kellett, és semmit sem tudott enni" - meséli.

A haláltábor fennállásának másfél éve alatt több kísérlet történt szökés, illetve felkelés megszervezésére. Először egy volt holland hajóskapitány tett kísérletet az ellenállás kiépítésére, de felfedték a tervét, s elrettentésül az őrök lefejezték blokkjának minden lakóját, utolsóként a kapitányt magát is. Kivégzését követően egy zsidó származású orosz fogoly, Alekszandr Pecserszkij vette kezébe az ellenállás szervezését.

Az akciót 1943. október 14-én hajtották végre. Az ukrán őrök azonban, a két életben maradt SS-tiszt irányításával pokoli tüzet zúdítottak a menekülőkre. Háromszáz fogolynak sikerült átvergődnie a tábort körülvevő aknamezőn, de többségüket néhány napon belül megtalálták és megölték a nácik, csakúgy mint azokat a táborlakókat, akik nem csatlakoztak a felkelőkhöz. Sobibort 64 fogoly élte túl. A német megszállók 1943 őszén, a foglyok fegyveres felkelése után a földdel tették egyenlővé a megsemmisítő tábort, s a helyén egy újabb tábort építettek az ukrán önkéntesek számára.

Lengyelország csak húsz évvel később emelt emlékművet a helyszínen: a csontokkal és hamuval terhes földből egy nagy, kövekkel borított dombot emeltek. A faluban ma egyetlen szemtanú sem él már.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár