A Szapolyaiak királyi rezidenciája volt a tokaji vár

2009. szeptember 8. 10:58

Korábban

Romok a magasabb vízszint alatt

A régészek arra is rájöttek, hogy a most megtalált legalsó szint sincs alacsonyan, ugyanis a most feltárt lőrések 1,5 méterre vannak a mai talajvízszinttől, ami egyben a Bodrog és Tisza vízszintje is. 1954-előtt azonban, amikor a 15 kilométerrel délebbre elhelyezkedő tiszalöki vízierőmű megépült, a vízszint 4,5 méterrel mélyebben volt. Tehát a 16. századi várárok vízszintje a most megtalált lőrésektől jóval lejjebb helyezkedett el, ahol még nyugodtan elképzelhetőek boltíves nyílások, amiken a víz átfolyhatott a híd, vagy épületszárny alatt. Viszont ha ez a feltételezés helytálló, akkor a vár más részeihez hasonlóan (például Merítő bástya) itt is 8-9 méter magas, jó állapotban megmaradt álló falakról van szó, amelyek feltárhatóak lennének eredeti szintjükig - ha nem lenne a tiszalöki vizierőmű.

Felvetődik persze a kérdés, hogy ha II. Rákóczi Ferenc 1704 őszén felrobbantja a várat, akkor hogy lehetséges, hogy ezt a hadászati szempontból fontos hidat nem pusztítja el, illetve hogy lehetséges az, hogy 2009-ben ebből még 8-9 méter áll? A kérdésre szintén az idei feltárás adta meg az egyértelmű választ: a 17. századra, a belső vár árkát, amin ez a híd átível, lényegében teljesen feltöltötték a külső vár járószintjéig, mivel a belső vár funkcióját vesztette, a hely pedig kellett a külső várban állomásozó katonáknak. Ennek köszönhetjük, hogy ezek a lőrések, illetve a híd alsó szintje nem esett áldozatul Rákóczi robbantásainak.

Az idei feltárás során azt is tisztázták a szakemberek, hogy a Merítő bástyának van egy 17. századi és minden bizonnyal egy 16. századi építési periódusa is. A 16. században készül el a Bodrog felé néző ágyúkazamata külső fala, amelynek felső része máig a földfelszín fölé emelkedik, hirdetve hogy valaha itt állt a tokaji Rákóczi vár. Ennek az ágyúkazamata falnak további földalatti részeit sikerült idén kiásni – a helyzetet nehezíti viszont, hogy a bástyát a 17. században nagy átalakításoknak vetették alá, amelyek a külső falán nem változtattak semmit, viszont a belső szerkezetét teljesen átépítették. Több méter földet hordtak a bástyára (nyílván a földsáncok, illetve ágyúdombok építése miatt) és ebbe a földbe új alapokra, új belső szerkezetet építettek kőből.

A Merítő bástya 17. századi rétegei így viszonylag jól feltárhatóak és akár bemutathatóak is lennének, míg a 16. századi járószintek nagy része már a mai vízszint alatt található – így sajnos nem kutatható. A bástya területén végzett feltárások során az idei évben számos ágyúgolyó, sőt ágyútalpvasalás darabok, illetve meglepő módon szép kályhacsempék és használati tárgyak is előkerültek, illetve egy 17. századi ajtó, melynek küszöbköveként egy tekintélyes méretű reneszánsz ajtó vagy ablak szemöldökkövét építették be.

„Összegzésképpen megállapítható tehát, hogy a tokaji Rákóczi vár feltárásának idei évadja az előzetes tervekhez viszonyítva jó ütemben halad, eredményes és leletekben gazdag” – tudhattuk meg Makoldi Miklós ásatásvezető régésztől. „Remélhetőleg november 15-ig képesek leszünk megvalósítani kutatási tervünket, tehát részlegesen igazolni, hogy a Szapolyai korban (jelen esetben: 1459-1527), a belső vár az ország egyik királyi rangú és erősségű rezidenciája volt. Továbbá, hogy Némethy Ferenc az 1550-60-as években valóban megépítette kőből, a korban első külső várat, melyet Zsámboky János metszetén láthatunk; továbbá tisztázni kívánjuk mennyire módosítják mindezeket a 17. századi építkezések és hogy ezen építkezéseknek milyen periódusai ismerhetőek meg régészeti kutatással. Mindezt a Nemzeti Kulturális Alap pályázati pénzéből finanszírozzuk, illetve a Tokaj Város által vállalt önrészből, továbbá a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület által nyújtott koordinációs és fizikai segítségből” – mondta el a régész.