Kikötőfejlesztés veszélyezteti Velencét

A velencei kikötőben fenékkotrást terveznek, hogy a létesítményt több és nagyobb hajó befogadására tegyék alkalmassá. A 260 millió eurós (70,8 milliárd forintos) projekt révén 400 méter hosszú hajók is képesek lesznek bejutni a kikötőbe. Mint a kikötői illetékesek hangsúlyozzák, a fejlesztést a növekvő idegenforgalom és teherforgalom teszi szükségessé, ugyanakkor a munkálatok során betartják a természetvédelmi előírásokat.

A fejlesztési terveket igen aggasztónak tartják a műemlékvédők, hiszen a fenékkotrást és a hajóforgalmat tartják vízszintemelkedés egyik okának a lagúnákban, ami veszélyezteti az alacsonyan fekvő szigeteken emelt történelmi várost. "Az a tény, hogy nagy hajók bebocsátást nyernek a lagúnákba, súlyos következménnyel járnak a városra nézve" - hangsúlyozta Jane da Mostro, a Velence megmentésén fáradozó brit alapítvány kutatója.

Mint kifejtette, a magas vízszint gyakoribb velencei árvizeket jelent. Az utóbbi száz évben a növekvő vízszint és a gyarapodó lakosság együttes hatására Velence 23 centimétert süllyedt. Telente a város gyakorta az aqua alta (magas víz) áldozatává válik, amikor az erős szél és hullámzás miatt a város utcáin a bokáig érő vízben csak gumicsizmában és ideiglenes pallókon közlekedhetnek a velenceiek és a turisták. Tavaly decemberben élte át Velence az utóbbi 22 év legnagyobb árvízét. A környezetvédők szerint a jövőben súlyosabbá válik a helyzet, amikor a globális felmelegedés miatt világszerte megemelkedik a tengerek szintje.

A kikötői illetékesek szerint túlzottak a környezetvédők aggályai. Meggyőződésük szerint a gondokat megoldja az úgynevezett Mózes-projekt, a 4,3 milliárd eurós (1170,7 milliárd forintos) költséggel 2014-ben üzembe helyezendő mozgókapus megoldás. Az elképzelések szerint a mozgó védőgátak árvízveszélykor emelkednének fel a tengerfenékről. A műemlékvédők szerint viszont a létesítményt csupán rendkívül magas vízálláskor működtetnék, ám a mozgó védőgátak nem csökkentenék az átlagos tengerszintet, ahogy nem akadályoznák meg, hogy a víz fokozatosan "megegye a város köveit és tégláit" - mutatott rá Luigi D'Alpaos, a Pádua-i Egyetem hidrodinamika-professzora.

"A Mózes-projekt révén legfeljebb az aqua alta okozta gondokat lehet kezelni, ám ez nem orvosolja a többi problémát" - jelentette ki a professzor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig