Németország bűne volt a világháború kirobbantása

Vasárnap az interneten közzétett videoüzenetében Angela Merkel a gyász és a fájdalom, valamint a bűnre való emlékezés napjának nevezte szeptember elsejét. "Arról a bűnről van szó, amelyet Németország a II. világháború megkezdésével elkövetett" - hangoztatta a kormányfő. Egyúttal a hála és a bizakodás napjának is nevezte szeptember elsejét, mivel Németország ma barátként és partnerként működhet együtt Európa többi országával. A megbékélés jelének minősítette, hogy a lengyel kormányfő meghívására részt vehet kedden a Gdanskban rendezendő világháborús megemlékezésen.

Üzenetében a kancellár emlékeztetett az Egyesült Államok által finanszírozott Marshall-tervre mint a háború utáni "újjáépítést beindító jeladásra", a német-francia megbékélésre és arra, hogy Németország előtt idővel megnyílt a NATO és az EU kapuja. Mindez azonban csak az ország egyik felének szólt, mert a másik a kommunista diktatúrák rendszeréhez tartozott. Évtizedekbe telt, amíg a hidegháborút sikerült leküzdeni - fogalmazott Merkel. "Szeptember elsején ezért azokra is gondolunk, akik megmutatták nekünk, németeknek a békés forradalomhoz vezető utat: az 1956. évi magyarországi felkelésre, az 1968. évi prágai tavaszra, a lengyel Szolidaritás létrejöttére és tevékenységére" - hangoztatta internetes videoüzenetében a német kormányfő.

Horst Köhler német államfő a két ország közötti megbékélés hagyományának folytatásaként értékelte a már említett misét. Kazimierz Nycz varsói érsek azt állapította meg, hogy "a háború az igazi humanizmus csődje és az egész emberiség katasztrófája". Felszólította az európai szomszédokat a barátság mind újabb útjainak keresésére és a béke megőrzésére. Georg Sterzinsky bíboros, Berlin érseke kiemelte, hogy az emlékezés 1939-re "különösen fontos abban a városban, ahol a náci vezetők utasítást adtak a szomszédos Lengyelország megtámadására".

Wiktor Skworc tarnówi püspök, a püspöki konferencia német-lengyel összekötő csoportjának lengyel elnöke rámutatott, hogy itt az idő a "közös munkára a megbékélés érdekében", és hogy "a háború megmutatta, mire képesek az emberek, ha Isten megszűnik a hivatkozási pontjuk lenni". Német kollégája az összekötő csoportban, Ludwig Schick bambergi érsek "újdonságnak" nevezte a német és lengyel katolikusok 1965-ben kezdődött megbékélésének történetében, hogy a politika és az egyház ilyen sok képviselője jött el a megemlékező misére. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a nacionalizmus és az irigység vezérelte politika továbbra is fenyegeti a békét.

A vasárnapi misén ott volt többek között Marek Prawda, Lengyelország berlini nagykövete, valamint Phil Murphy amerikai nagykövet is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták