2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Még mindig vitáznak a kelet-német határ áldozatain

2009. augusztus 14. 15:28 MTI

Németország megosztottságának áldozatai előtt tisztelgő megemlékezéseket tartottak csütörtökön a német fővárosban az egykori berlini fal megépítésének 48. évfordulója alkalmából.


Az egész akkori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án, hajnalban kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost, és képletesen egész Európát. A fal 28 évig állt, és idén ősszel lesz húsz éve, hogy a rendszerváltás viharában ledőlt.

A csütörtöki megemlékezéseken valamennyi parlamenti párt részt vett. A Bernau utcai emlékhelyen tartott központi rendezvényen Klaus Wowereit szociáldemokrata főpolgármester koszorút helyezett el. Ronald Pofalla, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára beszédében Berlin kettészakítottságának éveit a legújabb kori német történelem legfájdalmasabb időszakának nevezte. Alexander Dobrinth, a Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára az egybegyűltek előtt leszögezte: "A berlini fal gyalázatos kísérlet volt valamennyi polgár bebörtönzésére".

Az évforduló alkalmából ismertették több új kutatás eredményét. A Berlini Fal Múzeum nevű magánszervezet új adatai szerint 1347 olyan haláleset történt az egykori NDK és Nyugat-Németország határán, amely az államszocialista rendszer számlájára írható. Tavaly óta 44 új esetet tártak fel a szervezet megbízásából dolgozó kutatók. A veszteséglista folyton változik új források - szemtanúk beszámolói, levéltári dokumentumok - előbukkanása, vizsgálata és összehasonlítása nyomán. Vannak nevek, amelyek újonnan felmerült tények miatt lekerülnek a listáról, mások az időközben előkerült bizonyítékok alapján felkerülnek rá.

Az áldozatok pontos száma azonban nem tisztán tudományos kérdés, hanem ideológiai töltetű vita tárgya is. A fő törésvonal annál a kérdésnél húzódik, hogy ki tekinthető a kommunista rendszer áldozatának. Így például vita van arról, hogy a berlini fal legelső áldozata vajon egy asszony, aki Bernau utcai, harmadik emeleti lakásának ablakából kiugrott, át az épülő határőrizeti rendszer nyugati oldalára, és halálos sérüléseket szenvedett, vagy egy keletnémet határőrkatona, aki szolgálatteljesítés közben öngyilkosságot követett el.

Egy másik kutatás eredményét, "A berlini fal halálos áldozatai 1961-1989" című kötetet is bemutatták a német fővárosban. A Berlini Fal Alapítvány és a potsdami jelenkorkutató intézet állami támogatással végzett vizsgálata alapján jelenleg 136 - lelőtt, vízbefúlt, vagy éppen sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot elkövető - személyről lehet bizonyossággal kijelenteni hogy "haláluk (a berlini falnál) okozati és térbeli kapcsolatban áll a határövezetben tett menekülési kísérlettel és a határvédelmi hatóságok intézkedéseivel".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár