Hétvégi várkalauz: Karakó várai
2009. augusztus 14. 11:15
Komoly gondban vagyunk, ha a magyar államalapítás idejének várait szeretnénk jobban megismerni: Karakó község határában azonban két erődítmény maradványai is tanúskodnak erről az időszakról.
A Kárpát-medencében letelepedett törzseket a 11. század elején egységes központi irányítás alá vonó I. (Szent) István király egyik legfontosabb műve a vármegyék létrehozása volt, melyek központjaként egy-egy fa-föld szerkezetű vár szolgált. A királyi vármegyét az uralkodó által kinevezett ispán irányította, aki javadalmul az adók és egyéb jövedelmek egyharmadát kapta meg. Az ispánsági vár élén a várnagy állt, parancsnoksága alá a háború esetén fegyveres szolgálatra kötelezett várjobbágyok tartoztak, míg a vár hatalmas birtokain kis falvakban élő várnépek az élelmiszert és a használati tárgyakat biztosították. Ez a társadalmi felosztás egészen a 13. század közepéig megmaradt.
A Szombathelytől délnyugati irányban fekvő Karakó község határában két erődítmény maradványai tanúskodnak erről az időszakról. Ahol a Marcal folyóba torkolló Torna patak mentén, a mocsaras ártérből kiemelkedő magaslat védelemre alkalmas helynek bizonyult, emelték István király parancsára Karakó első várát. A talajba mélyített árok kitermelt földjéből húzták fel a fagerendákkal erősített földsáncot. Első okleveles említése 1156-ból származik, a nyugati országok támadásaival szemben védte a környéken élőket. Veszély esetén a nagy területű erődítmény falai mögé tudott menekülni a lakosság állatállományával együtt. Mivel e történelmi lelőhelyen még nem végeztek ásatásokat, pusztulásának idejét sem ismerjük, talán az 1241-es tatárjárás vihara rombolta le.
A Marcal folyó mentén - kissé távolabb - egy másik erősségre utaló vizes árkokat és földsáncokat is szemügyre vehetünk. Ez Karakó második vára, mely valószínűleg azt követően keletkezett, hogy első használatával felhagytak. Sokkal kisebb méretű elődjénél, de összetettebb, külső és belső részre oszlik, ezért a kutatók szerint egy nemesi família lakhatta szolgaszemélyzetével. 1976-ban kutatták területét, akkor gazdasági szerszámok és nyílhegyek kerültek elő földjéből.
Légifotók a várról
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


fasizmus
- Goebbels „utolsó éjszakája” – hat gyerek halála
- „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
- Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini
- Audrey Hepburn tiniként támogatta a holland antifasiszta ellenállást
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek
- A halál balvanói alagútja
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56