Hétvégi várkalauz: Karakó várai
2009. augusztus 14. 11:15
Komoly gondban vagyunk, ha a magyar államalapítás idejének várait szeretnénk jobban megismerni: Karakó község határában azonban két erődítmény maradványai is tanúskodnak erről az időszakról.
A Kárpát-medencében letelepedett törzseket a 11. század elején egységes központi irányítás alá vonó I. (Szent) István király egyik legfontosabb műve a vármegyék létrehozása volt, melyek központjaként egy-egy fa-föld szerkezetű vár szolgált. A királyi vármegyét az uralkodó által kinevezett ispán irányította, aki javadalmul az adók és egyéb jövedelmek egyharmadát kapta meg. Az ispánsági vár élén a várnagy állt, parancsnoksága alá a háború esetén fegyveres szolgálatra kötelezett várjobbágyok tartoztak, míg a vár hatalmas birtokain kis falvakban élő várnépek az élelmiszert és a használati tárgyakat biztosították. Ez a társadalmi felosztás egészen a 13. század közepéig megmaradt.
A Szombathelytől délnyugati irányban fekvő Karakó község határában két erődítmény maradványai tanúskodnak erről az időszakról. Ahol a Marcal folyóba torkolló Torna patak mentén, a mocsaras ártérből kiemelkedő magaslat védelemre alkalmas helynek bizonyult, emelték István király parancsára Karakó első várát. A talajba mélyített árok kitermelt földjéből húzták fel a fagerendákkal erősített földsáncot. Első okleveles említése 1156-ból származik, a nyugati országok támadásaival szemben védte a környéken élőket. Veszély esetén a nagy területű erődítmény falai mögé tudott menekülni a lakosság állatállományával együtt. Mivel e történelmi lelőhelyen még nem végeztek ásatásokat, pusztulásának idejét sem ismerjük, talán az 1241-es tatárjárás vihara rombolta le.
A Marcal folyó mentén - kissé távolabb - egy másik erősségre utaló vizes árkokat és földsáncokat is szemügyre vehetünk. Ez Karakó második vára, mely valószínűleg azt követően keletkezett, hogy első használatával felhagytak. Sokkal kisebb méretű elődjénél, de összetettebb, külső és belső részre oszlik, ezért a kutatók szerint egy nemesi família lakhatta szolgaszemélyzetével. 1976-ban kutatták területét, akkor gazdasági szerszámok és nyílhegyek kerültek elő földjéből.
Légifotók a várról
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
