Holokausztmúzeum lesz a dél-szlovákiai Szereden
2009. augusztus 13. 22:48 MTI
Holokausztmúzeumot hoznak létre 2012-ig a dél-szlovákiai Szereden, az egykori zsidó gyűjtő- és munkatábor területén, amely évtizedeken át a helyi kaszárnyák részét képezte.
Korábban
A szlovák sajtó szerint a védelmi minisztérium már idén tavasszal döntött arról, hogy kaszárnyák öt érintett épületét, valamint a hozzájuk tartozó területeket ingyenesen a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának a rendelkezésére bocsátja. Az épületeket az új múzeum céljaira mintegy 2,6-3,3 millió eurós költségvetéssel fogják rendbetenni és felújítani.
A szeredi zsidó internáló tábort 1941-ben hozta létre a náci Németország vazallusának számító korabeli szlovák fasiszta bábállam. 1941 és 1942-ben itt gyűjtötték össze a nyugat-szlovákiai zsidókat, s mintegy 10 ezer közülük haláltáborokban végezte. Az első hónapokban a szeredi tábor munkatáborként szolgált, s területén különféle műhelyek voltak. Bár a tábor befogadóképessége hivatalosan 1200 fő volt, a fennmaradt tanúvallomások szerint gyakran 4-5 ezer ember is szorongott a falak között. A táborlakókat folyamatosan a csehországi Terezínbe, illetve a lengyelországi Auschwitzba (Oswiecim) deportálták. A rabok haláltáborokba való szállítása 1944-ben a szlovák nemzeti felkelés idején szűnt meg.
A közelmúltban előkerült új dokumentumok szerint 1944 nyarától Szered szovjet hadsereg általi felszabadításáig (1945. március 30.) még több mint 2700 zsidót tartottak fogva és dolgoztattak a táborban. A táborparancsnok, Alois Brunner a történészek szerint Adolf Eichmann jobbkezének számított, s még a Vörös Hadsereg érkezése előtt Nyugatra menekült. Előtte azonban számos, a szeredi táborral kapcsolatos értékes dokumentumot megsemmisített.
Az új holokausztmúzeum a tervek szerint részletesen bemutatná a tábor történetét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap