A Neander-völgyiek is érzékelték a keserű ízeket
2009. augusztus 12. 17:56 BBC News, MTI
Őskori csontleletből kinyert DNS tanúsága szerint a Neander-völgyi emberek némelyike is rendelkezett azzal a génnel, amely képessé tesz a keserű íz érzékelésére.
Korábban
Az emberek többsége igen kellemetlennek érzik a feniltiokarbamid (PTC) keserű ízét. A lakosság negyede azonban egyáltalán nem érzi e vegyület ízét, amely a természetben leginkább a leveles zöldségfélékben található, de előfordul némely mérgező növényben is. A két csoport esetében különbözőek a nyelvben található ízérzékelő receptorok; azok az egyének, akik képesek érzékelni a keserű ízt, hordozzák a TAS2R38 jelű gént.
A barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet kutatói egy 48 ezer éves Neander-völgyi csontleletet vizsgáltak. A csontok Spanyolország északi részén, El Sidron közelében kerültek elő, ahol 2000 óta 11 Neander-völgyi egyén maradványait tárták fel. A 48 ezer éves csontminta DNS-ében a kutatók kimutatták a TAS2R38 gént, vagyis az adott egyed képes volt érzékelni a keserű ízt. A kutatók biztosak benne, hogy a csont nem szennyeződött modern emberi DNS-sel, mivel a mintavétel teljesen steril körülmények között történt, s a mintát azonnal lefagyasztották.
A kutatást irányító Carles Lalueza-Fox szerint a TAS2R38 gén megléte azt jelenti, hogy ez a genetikai variáció már azelőtt létezett, hogy szétvált volna a két ág, amelyek egyike a Neander-völgyi ember, a másik pedig a modern ember kialakulásához vezetett. "A keserű íz érzékelésére való képtelenség nem csupán a modern lakosságnál mutatható ki. Ez olyasvalami, ami legkevesebb félmillió évvel ezelőtt is létezett" - nyilatkozta Carles Lalueza-Fox.
A kutatók a csontmintában kimutatták, hogy az adott Neander-völgyi ember recesszíven (rejtetten) hordozta azt a gént is, amely blokkolja a keserű íz érzékelését. Ez viszont azt jelenti, hogy a Neander-völgyi emberek között voltak olyan egyedek, akik képtelenek voltak érzékelni a keserű ízt. Mint a kutatók rámutatnak, a feniltiokarbamid keserű ízének az érzékelése megóvhatta az embert, hogy túl sokat fogyasszon a mérgező növényekből. Ugyanakkor az a tény, hogy az érzékelést blokkoló recesszív gén még a modern emberben is megtalálható, arról tanúskodik, hogy valamilyen genetikai előnyt jelenthetett, ha valaki képtelen volt a keserű ízt érezni.
A spanyol kutatók vizsgálataikról a Royal Society brit tudományos társaság Biology Letters című kiadványában számoltak be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.