2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Szenzációs felfedezést tettek a magyar régészek Franciaországban

2009. május 22. 11:03

Az ELTE Szabó Miklós akadémikus vezetésével működő régészeti kutatócsoportja egy római bazilikatípusú épület és a mellette nyíló forum maradványait tárta fel a franciaországi Mont Beuvray-n. A bazilikáról megállapították, hogy i.e. 50 után épült, vagyis jelenleg ez az egyetlen Augustus koránál korábbi bazilika a római birodalom nyugati provinciáiban. A római városközpont megépítése egy kelta oppidumban új politikai rendszer térhódításáról tanúskodik - számoltak be róla a régészek az MTA oldalán.


A France profonde, a "mély", azaz a vidéki Franciaország szívében, a Francia-középhegység északi szegélyén emelkedik a Mont Beuvray, az a hegy, amelyen az ókori Bibracte maradványai találhatók. Julius Caesar, aki ebben a városban kezdte szerkeszteni "kommentárjait" a gall háborúról, a települést a haeduusok legtekintélyesebb, legnagyobb és leggazdagabb oppidumának nevezte. A törzs területe nagyjából a mai Bourgogne-régiónak felel meg.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti kutatócsoportja Szabó Miklós akadémikus vezetésével 1988-ban kezdte meg ásatásait az oppidum központjában lévő területen, a Pâture du Couvent-on. A "kolostor legelője" elnevezés onnan származik, hogy a zóna északi részét, amely a középkori ferences kolostor falain kívül feküdt, korábban rét borította.

A mostani vizsgálatok topográfiai kiindulópontja az 1987-ben spanyol régészcsoport által felfedezett nagy, hajó formájú medence volt. Az utóbbit meglepő módon az oppidum főútjába építették be. 1995-től a főúttól keletre folytatták a magyar ásatásokat. Itt hamarosan körvonalazódott egy insula, azaz egy "háztömb", melynek felső teraszán nagyméretű, római típusú lakóház, azaz domus körvonalai bontakoztak ki. A domus alatt 2000-ben elkezdett mélyásatások váratlan szenzációval szolgáltak. Az egyik délnyugati helyiségben, a terrazzo-padló alatt, oszlopcsarnok maradványai kerültek elő.



A következő évek ásatásai alapján 24 méter hosszú és 13 méter széles, eredetileg fedett csarnokot sikerült rekonstruálni, amelynek belsejében a hosszú oldalak mentén 8-8, a rövidekén 4-4 oszlop állott, míg kívül – északon, délen és nyugaton – további helyiségek csatlakoztak hozzá. Keleten viszont kétlépcsős lábazatot fedeztek fel, ami arra utalt, hogy az épület térre nyílott. A kutatások kiterjesztése ebbe az irányba a feltevést igazolta: az oszlopcsarnokos épülettől keletre 21,4 x 21,5 méteres beépítetlen terület volt. Mindezek után az együttes értelmezése nem okozott különösebb problémát. A főépületről már korábban kiderült, hogy alaprajza bazilikatípusnak felel meg, míg a keleti oldalán nyíló tér nem lehetett más, mint a forum. Vagyis az ásatások eredményeként egy római városközpont került napvilágra.

Az épület rekonstruálására a legalkalmasabb módszer a falak és az oszlopok egymáshoz viszonyított magasságának meghatározása, illetve a tetőidomok felszerkesztése. A legvalószínűbb változat szerint az épület belsejében kétszintes oszloprend volt, a bazilikatér felett pedig kiemelt nyeregtető. A forumra néző oldalon a felső szint félpillérei vékonyabb fallal kombinálva az alsó oszlopok számára elfogadható terhelést jelentettek. Az ásatás során előkerült faragott kövek alapján lehetséges, hogy a keleti homlokzat árkádos kialakítású volt.

A bazilika keltezéséhez az ásatás megfelelő mennyiségű leletanyagot hozott napvilágra. Ennek alapján megállapítható, hogy az épületet i.e. 50 után emelték, vagyis a késő köztársaságkor alkotásai közé sorolható. A bazilika, mint a forumhoz tartozó középület, Rómában i.e. 184-ben jelent meg, az első építtetője M. Porcius Cato volt. Az Itáliában gyorsan terjedő épülettípus funkciója elsősorban a kereskedelmi és pénzügyi tevékenységhez kapcsolódott, majd később a bíráskodás színtere is lett. Jogos tehát a kérdés, mit keres a tipikusan római középület és köztér egy közép-galliai kelta oppidumban?

A Mont Beuvray-i lelet különös jelentőségét tükrözi az a tény, amely szerint a római birodalom nyugati provinciáiban Augustus koránál korábbi bazilika rajta kívül jelenleg nem ismert. Bazilika és forum "telepítése" kelta oppidumba a korábbi törzsi központ végét jelzi, illetőleg átszervezését az új politikai rendszer és adminisztráció igénye szerint. A gall háború után, de semmiképpen sem i.e. 50-nél korábban számunkra ismeretlen római döntés alapján felépült Bibracte foruma és bazilikája. Az utóbbit azonban nem sokkal i.e. 30 után tűzvész pusztította el, s helyére fényűző magánépületet, domust emeltek, amelynek valószínűleg sohasem volt lakója. A magyarázat egyszerű: a haeduusok fővárosát Augustus uralkodása idején Augustodunumba (Autun) telepítették át, s emiatt előbb a bazilika, majd a domus is feleslegessé vált.

További részletek

A beszámoló az MTA oldalán

2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!