Amerika az atombomba bevetését elrendelő Trumanra emlékezik
2009. május 8. 10:32 MTI
Truman amerikai elnök 125 éve született. Saját idejében honfitársai valóban nem tartották sokra, ma azonban a legnagyobbak között emlegetik.
Korábban
"Nem voltam nagy elnök, de mondhatom, jó érzés volt, hogy megpróbálhattam azzá válni" - mondta a Fehér Házból távozó Harry S. Truman, aki százhuszonöt éve, 1884. május 8-án született. Szegény Missouri állambeli farmercsaládból származott, így felsőfokú tanulmányokat nem is folytatott, csak a családi gazdaságot vezette és közben sokat olvasott. Az első világháborúból századosként szerelt le, ezután ruhaüzletet nyitott, amely gyorsan csődbe ment. Demokrata színekben Kansas államban kezdett politizálni, majd 1934-ben szenátorrá választották, a második világháború idején a szenátus hadfelszerelési bizottságát vezette. Roosevelt utolsó ciklusában őt választotta alelnökének, de a fontos döntésekbe nem vonta be, így - nehéz ugyan elképzelni - még az atomprogramról sem tudott.
1945. április 12-én Roosevelt meghalt, s Truman - nyolcvankét napi alelnökösködés után - előlépett az Egyesült Államok 33. elnökének. Bár a külpolitikában teljesen járatlan volt, azonnal fontos döntések meghozatalára kényszerült. Az 1945. júliusi potsdami konferencián találkozott Sztálinnal, aki nem tett rá kedvező benyomást, s itt ismerte fel, hogy a Szovjetunióval történő együttműködés politikája nem lesz folytatható. Hazatérőben értesült az atombomba sikeres kipróbálásáról, s elrendelte bevetését Hirosima és Nagaszaki ellen. Truman a háború mielőbbi befejezése és az amerikai katonák életének megkímélése érdekében határozott így, később pedig minden alkalommal - a koreai háborúban is - elutasította az atomfegyver használatát.
A hidegháború nyitóakkordjaként Truman 1947-ben meghirdette "a fegyveres kisebbségek erőszakosságának kitett vagy külső nyomásnak alávetett szabad népek" támogatásáról szóló doktrínáját, azaz a kommunista terjeszkedés feltartóztatását sürgető Truman-doktrínát. A doktrína gazdaságpolitikai eleme volt az ugyancsak 1947-ben bejelentett Marshall-terv, a háborúban kivérzett európai országoknak az újjáépítéshez kínált segély, majd biztonságpolitikai tekintetben a NATO 1949-es létrehozása.
A belpolitikától Truman távol tartotta magát, ezért 1948-ban kevés esélyt adtak neki. A választás napján egy újság már meg is írta vereségét, azonban mégis megfordította az utolsó televízió nélküli kampányt s kivívta újraválasztását. Második ciklusára a koreai háború és a hidegháború elmélyülése nyomta rá bélyegét, de mind nagyobb mértékben fordult belpolitikai kérdések felé. Elrendelte a faji elkülönítés megszüntetését a kormányhivatalokban és a fegyveres erőknél, meghirdette a "Fair Dealt", a szociális és polgárjogi törvények megalkotását. 1952-ben már nem indult a választáson, magánemberként élt Kansas Cityben 1972. december 26-án bekövetkezett haláláig.
A szemüveges, jelentéktelen külsejű Truman az addigi legnépszerűtlenebb elnökként lépett le a színről. 1969-ben viszont már hetedik volt a Gallup felmérésén, amelyben évről-évre Amerika legszimpatikusabb embereit keresik. Ma pedig "nagy elnökként" emlékeznek rá, aki erkölcsi alapon tett különbséget a jó és a rossz között.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Magyarország a második világháborúban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/810.jpg)
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához tegnap
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt tegnap
- Súlyos vereséget mért Napóleon az utolsó nemesi felkelésre 2024.06.14.
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után 2024.06.14.
- „Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok” – interjú Csorba László történésszel 2024.06.14.