Kiállítás a kereszténység védelmezőiről Sepsiszentgyörgyön

A kiállítás a fennmaradt tárgyi hagyaték (fazekastermékek, fegyverek és falfestmények) tükrében próbálja meg bemutatni mindazt, ami a középkori (13–16. századi), lakóhelyük és katonai feladataik révén, méltán, a kereszténység védelmezőinek tartott székelységet jellemezte. A középkor vérzivataros időszaka, a pogány (besenyő, úz, kun, tatár, majd török) betörések igazi, fegyverrel szolgáló, vérével adózó néppé alakította a székelyeket, akiknek hagyatékát, már háromszéki megtelepedésük legkorábbi korszakaiból is elsősorban a fegyverek képviselik.

A tárlat bemutatja a keresztény harcosok jellegzetes fegyvereit, a kardokat, de mellettük megtalálhatóak a közelharc más fegyverei is (tőrök), ugyanúgy mint a korszak jellegzetes sújtó, zúzó fegyverei is (bárdok, buzogányok). Külön, látványos teret szenteltek a szervezők a keresztény és pogány harcosok által egyaránt használt íjak és nyilak bemutatására. A fegyveres bemutatót a 16. század támadó és védőfegyverei zárják, amelyek között sisak, láncinges vassapka, buzogány, szablya, hegyestőr, és az Erdélyben harcoló zsoldosok székely kézbe került kardjai találhatóak.



A fazekastermékek sorát a mindennapok főzőedényei nyitják, de külön teret szenteltek az étkezéseknél használt agyagedények (csészék, agyagpoharak, korsók) bemutatására is.Végezetül a látogató a fazekasok másik jellegzetes termékcsaládját a középkori csempekályhák építésében nélkülözhetetlen kályhaszemek, kályhacsempék fejlődését tekintheti meg. Ez utóbbiak lapos felülete kiváló alapot képezett koruk (15–16. század) fegyvereseinek ábrázolására, de ezek mellett az igencsak harcias, de a székely életmóddal nem összeegyeztethetetlen alakok mellett megjelentek a szentek életéből (Szent László- legenda, Szent György és a sárkány, stb.) vett ábrázolások, valamint a Biblia egyes jelenetei is (pl. Noé bárkája).

A kiállítás hátterét a kilyéni (Kovászna megye, Románia) unitárius templom freskóinak reprodukciói szolgáltatják, amelyek egyúttal kiállítási tárgyaknak is minősíthetők, ugyanis a látogatók rajtuk keresztül megismerkedhetnek az írásbeliséget nem ismerő középkor népnevelő módszereivel.

A kiállítás nyitva tartása:

Szeptember 16. és május 31. között keddtől péntekig 9 órától 16 óráig, szombaton és vasárnap 9 órától 14 óráig, június 1. és szeptember 15. között keddtől péntekig 10 órától 18 óráig, szombaton és vasárnap 10 órától 16 óráig látogatható.
A múzeum hétfőn zárva tart.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók