Kagylókkal sorsolták ki a Fehér város parcelláit
2009. április 10. 15:20 MTI
Április 11-én ünnepli alapításának centenáriumát az izraeli Tel-Aviv. Száz évvel ezelőtt a családok kagylók segítségével sorsolták ki a parcellákat, nem sokkal később azonban már "sivatagi csodaként", majd az "első héber városként" emlegették a helyet, amely a szintén jubileumi, 90. évfordulóját ünneplő Bauhaus stílus fellegvára, és emellett Izrael motorja.
Korábban
A városi krónikák szerint Akiva Weiss, a pionírok vezére hatvan fehér kagylóra írta fel az alapító családok nevét, hatvan szürkére pedig a parcellák sorszámait - így hát egy sorsolással indult a "sivatagi csoda" története. A pionírok egy évvel a teleklottót követően adták településüknek a Tel-Aviv nevet, amelyet több-kevesebb sikerrel az elmúlt évszázad során számos becenév mögé bújtattak. A húszas években már 30 ezer lakója volt a fákkal, parkokkal és kertekkel szegélyezett városnak, amely hivatalosan csak 1934-ben nyerte el a városi rangot. Ekkoriban nőtt meg a nácizmus elől menekülő zsidók száma, s Tel-Aviv 1936-ban már 130 ezer lakost számlált.
Az európai zsidó menekültekkel építészek is érkeztek a Földközi-tenger partjára, akik magukkal hozták a Bauhaust. 1956-ig mintegy 4500 épületet húztak fel a klasszikus Bauhaus stílus jegyében, a fehér és pasztell színekben tündöklő homlokzatoknak köszönhetően megszületett a város újabb beceneve, a "Fehér Város". Tel Aviv mai napig világszerte a Bauhaus legnagyobb szabadtéri szentélye, 2003 óta a világörökség része, noha ez több mint ezer épület restaurálásának szigorú kötelezettségével jár.
A nyolcvanas évek beköszöntével odalett a „Fehér Város” név, reklámstratégák javaslata alapján a New York-i "Nagy Alma" kistestvéreként "Kis Almának" kezdték hívni a becenevektől sújtott várost. A "Kis Alma" azonban nem bírta sokáig, csakúgy mint a "Nagy Narancs" sem, mely a jelentős izraeli narancsexportra utalt.
Napjainkban 400 ezer lakosával Tel-Aviv Jeruzsálem után Izrael második legnagyobb városa, gazdasági motorja. A Földközi-tenger partján működik az értékpapír- és gyémánttőzsde, a Szilícium-vádi pedig az amerikai Szilícium-völgyhöz hasonlóan hightech-vállalatok székhelye. Statisztikák szerint naponta 800 ezer ember ingázik a városba, ahol a dugók olyan idegesítőek, mint a robbanásszerűen emelkedő bérleti díjak. Tel-Aviv ugyanis egyúttal a térség legdrágább városa, bár ez nem tartja vissza a kozmopolita metropolisz rajongóit.
Tel-Aviv korunk egyik legfelkapottabb városa, fiatalos és menő, ugyanakkor régió egyik legtoleránsabb helye is. Jelenleg tehát két becenév van versenyben az elsőségért, a homoszexuálisok elfogadását és támogatását jelző "Rószaszín város", és az éjjel-nappal szórakozási és kulturális élményeket kínáló helyre utaló "Város, amely soha sem alszik". Egy azonban biztos: "valóra vált alapító atyáink álma, akik száz évvel ezelőtt a homokdűnék között állva lehetőséget láttak egy dinamikusan fejlődő város létrehozására" - mondja Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.