Szabadság, egyenlőség és terror

Terrorista módszerekkel

Az átalakulás, a forradalom motorja a Magyarországi Szocialista Párt néven március 26-án egyesült két munkáspárt, legfőbb irányító szerve pedig a Forradalmi Kormányzótanács volt. Tagjait, akik miniszteri feladatokat láttak el, népbiztosoknak nevezték. A külügyi népbiztos kivételével, aki Kun Béla lett, valamennyi népbiztost a volt szociáldemokraták delegálták, míg a kommunisták a népbiztos-helyettesi funkciókat osztották el egymás között.

A Forradalmi Kormányzótanács elnöki posztját Garbai Sándorra, egy kiskunhalasi eredetű szociáldemokrata kőművesre testálták. A testület legbefolyásosabb tagja s a forradalom tulajdonképpeni vezetője azonban nem ő, hanem a céltudatos, nagy munkabírású, jó szónoki erényekkel rendelkező, s emellett Leninnel közvetlen kapcsolatban álló Kun Béla volt. A Forradalmi Kormányzótanács kezdetben 19, később - a helyettesek számának növelése következtében - 34 tagból állt. Közülük 13 képviselte a kommunistákat, a többi a szociáldemokrácia különböző, főleg baloldali és centrista irányzatait.



A régi önkormányzati testületeket és közigazgatási szerveket feloszlatták. Helyüket községi, járási, városi és vármegyei szinten egyaránt a munkás-, katona- és paraszt- vagy földművestanácsok, valamint a 3-5 tagú direktóriumok, illetve az intézőbizottságok vették át. Előbbiek a régi képviselő-testületeknek, illetve törvényhatósági bizottságoknak feleltek meg, míg utóbbiak folyamatosan működő végrehajtó szervek voltak.

Az első tanácsokat „spontán” alakították meg, míg a későbbieket az április elején megrendezett választások után hozták létre. A rendszer választójogi reformja széleskörű volt: minden 18 éven felüli férfi és nő szavazhatott, értelmiségi, vagy bármilyen cenzus és kitétel nélkül (legközelebb 1945 után lesz hasonló lehetőség), bár a szavazók közül jelen esetben a „kizsákmányolókat” és papokat sikerült kizárni. A rendszerben tehát a korábbi helyzet ellenkezője állt elő: akik addig szavazhattak, elvesztették jogukat, akik nem, azok pedig végre az urnákhoz járulhattak. A helyzet ennek ellenére sem volt rózsás, hiszen listát csak a Szocialista Párt állíthatott, a korábbi szervezetek nem. Ezzel a szavazati joggal azonban a lakosság fele ennek ellenére sem élt, még úgy sem, hogy a rendszer a titkos voksolást is lehetővé tette lehetővé.

A bíróságokat forradalmi törvényszékek váltották fel, amelyek a jogi eljárásokat semmibe véve statuáltak példát. Fő feladatuk a forradalom elleni egyének megbüntetése volt. renitensek pedig akadtak, hiszen a Tanácsköztársaság egyik első lépését, a március 22-én elrendelt alkoholtilalmat igencsak sokan megszegték. Az erőszakszervezetek helyére a Vörös Őrség lépett, kifejezetten politikai célokra pedig a teljesen megbízhatónak tartott különítmények alakultak.



Közülük a leghírhedtebb egy Cserny József nevű kalandor kb. 200 főnyi egysége volt, az ún. „Lenin-fiúk" voltak. Fekete bőrruhában, állig felfegyverkezve, aknavetőkkel és gyalogsági ágyúkkal tanyáztak a Teréz körút és az Oktogon sarkánál lévő volt Batthyány-palotában. A különítmény tagjai mintegy tucatnyi közönséges gyilkosságot követtek el Cserny kifejezett utasítására vagy minden parancs nélkül.

Az ellenforradalmi szervezkedések felderítése a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának feladata volt. A részleg tevékenységét Korvin Ottó irányította. A vidéki fegyveres felkelések leverésére és megtorlására Szamuely Tibor újságíró, népbiztos kapott teljhatalmat a Forradalmi Kormányzótanácstól. Könyörtelen és Szamuely Tibor hidegvérű elszántsággal, „a cél szentesíti az eszközt" meggyőződésével tett eleget a megbízatásának. Különvonatával, amelyet „halálvonat"-nak is neveztek, megjelent az ellenforradalmi lázadások színhelyén, ott a rendelkezésére álló karhatalommal „rendet" teremtett, majd rögtönítélő eljárással egy személyben törvényt ült az elfogottak felett. A halálos ítéleteket a helyszínen nyomban végrehajtatta. A forradalmi törvényszékek, valamint a rögtönítélő bíróságok Ítéletei alapján 153 személyt végeztek ki, közülük 119 vádlottat politikai, 6-ot katonai, 28-at pedig közönséges bűncselekmény miatt.

1. Puccsal a hatalomba
2. Terrorista módszerekkel
3. Középpontban az államosítás
4. Új hősök, új kultuszok
5. Támadások kereszttüzében
6. Kun Béla repülőgépen menekült az országból

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring
• Búcsúcédulák bevételeiből finanszírozták, de így sem haladt a kölni dóm építése 
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel