Hétezer éves települést tárnak fel Óbudán
2009. március 18. 16:33 Régészet Budapesten
Egy több mint hétezer éves újkőkori település részletét tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorlás kori Osztályának munkatársai a óbudai Duna-parton. A kutatások eredményeképpen egy teljes újkőkori ház vált rekonstruálhatóvá, amely egyben az eddig ismert legkorábbi, egészében feltárt lakóépület Óbudán - tudósított róla M. Virág Zsuzsanna ásatásvezető régész.
Korábban
A Nánási út, Rozgonyi Piroska út és Római part által határolt területen, a Duna magas árterének keleti peremén, 2007-2008-ban egy lakópark építését megelőzően végeztek régészeti feltárást. Az ott talált leletek döntő többsége a középső neolitikum időszakából származott, de felszínre kerültek a középső rézkor emlékei és egy római kori, vélhetően a Duna-part menti terület víztelenítését szolgáló árokrendszer részletei is.
A rétegtani megfigyelések szerint a területen észak déli irányban egykor megtelepedésre kevéssé alkalmas természetes mélyedés húzódott. Ettől keletre, közvetlenül a Duna-part mentén - feltehetőleg az áradásokkal összefüggésben – csak gyérebb települési nyomokat leltek fel. A mélyedéstől nyugatra, a Nánási úthoz közelebb fekvő az áradásoktól jobban védett magasparton azonban egy újkőkori település nyomai rajzolódtak ki.
A település a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrájának fiatalabb, kottafejes és Zseliz fázisát képviselte (i.e. 5200-4900), a jelenségek huzamosabb ideig tartó vagy többszöri megtelepedésre utaltak. Ebből az időszakból egy nagyjából észak-déli tájolású, 20 méter hosszú, 6 méter széles, oszlopos szerkezetű épület teljes alaprajzát dokumentálhatták, illetőleg több hasonló ház részletét figyelhették meg. Az épületek tartószerkezetét a korszakra jellegzetes módon, öt párhuzamos oszlopsor alkotta. A településen több földbe vájt kemence maradványát is feltárták, egyikük alját kőtöredékekkel rakták ki.
A leletek többségét - csiszolt és pattintott kőeszközöket, bemélyített vonalakkal, és többször festéssel is díszített edénytöredékeket - a házak mellett és között létesített gödrök szolgáltatták. A kerek, lefelé szélesedő oldalú, méhkas alakú tároló vermekbe kevesebb hulladék került. A feltárás során megtalálták a középső rézkori Ludanice kultúra (i.e. 4000-3800) településének nyomait is. A korszakot mindössze 7 gödör képviselte a lelőhelyen; az újkőkoriaknál nagyobb méretű méhkas alakú gödrök egymástól nagyobb távolságra, három helyen csoportosulva kerültek elő a feltárt területen. Típusa és szerkezete alapján a legnagyobb valószínűséggel ehhez a középső rézkori településhez kapcsolhatók a közel 5 x 5 méter alapterületű, középtengelyében 3 tartóoszloppal ellátott épület nyomai is.
A cikk a BTM oldalán
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
