2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Feudális lázadásnak titulálták a kínai uralom elleni tibeti felkelést

2009. március 10. 08:06 MTI

Ötven éve, 1959. március 10-én tört ki Tibetben felkelés a kínai uralom ellen. A kérdésben továbbra sincs megoldás: a tavalyi évfordulón kitört zavargásokat kemény kézzel verték le.


A Kínai Népköztársasághoz tartozó autonóm terület a Föld legnagyobb, 4900 méter átlagmagasságú magasföldje ("A világ teteje"), 1,22 millió négyzetkilométernyi területén 2,7 millióan élnek. Az elzárt területen sajátos civilizáció alakult ki, majd a 7. század elején létrejött az egységes királyság. A birodalom a 11. században széthullott, egy időre kínai, majd mongol uralom alá került. 1642-ben jött létre a teokratikus állam, amelyben a dalai lámák számítottak Tibet vezetőinek, bár a tényleges hatalmat külső vagy személyes okok miatt nem mindegyikük gyakorolhatta.


A dalai láma 1959-ben

Tibet 1724-ben a kínai mandzsu dinasztia protektorátusa lett, majd 1904-ben Kína részének nyilvánították. Az 1911-es kínai forradalom után kimondta függetlenségét, de a második világháború idején a kínai Kuomintang-vezetés elérte, hogy elismerjék hatalmi előjogait a területre. Az igényt az 1949-ben kikiáltott Kínai Népköztársaság is fenntartotta: 1950-ben hadserege elözönlötte Tibetet, a 15 éves dalai láma, Tendzin Gyaco és 8000 fős hadserege nem volt képes ellenállásra.

1951. május 23-án Peking egy tibeti küldöttséggel 17 pontos dekrétumot íratott alá, amely kimondta: "A tibeti nép visszatér az anyaország, a Kínai Népköztársaság nagy családjának kebelére". A diktátum Tibetnek belső autonómiát adott, a dalai és a pancsen lámát a helyén hagyta. A valóságban két keleti tartományt kínai tartományokba tagoltak be, Tibetet Kínával összekötő utakat építettek, s egyre több kínai iskola és katonai helyőrség létesült.


Fegyverletétel a felkelés bukása után

Az egyre szegényebb, elnyomott Tibetben gerillaharc kezdődött, majd 1959. március 10-én felkelés robbant ki a kínai és kommunista uralom ellen. A lázadók csak napokig tarthatták magukat a túlerővel szemben: a harcok során 86 ezer ember meghalt, a dalai láma álruhában Indiába menekült. A kínai hatóságok az eseményeket úgy interpretálták, hogy a tibeti feudális elit lázadt fel a szolgák sorsán javító kommunista reformok ellen. Peking feloszlatta a tibeti kormányt, a dalai láma helyére Kína-barát riválisát, a pancsen lámát állították. A területet - amelyre nagyszámú kínai hadsereg vonult be - hermetikusan elzárták a külvilágtól, a vallásgyakorlást megtiltották, a 6000 templom és kolostor nagy része, felbecsülhetetlen értékű könyvtáraikkal együtt megsemmisült.

Tibet 1979 után megnyílt a turisták előtt, de az 1989-es Tienanmen téri dráma után újra lehullott a vasfüggöny. (Ebben az évben a dalai láma kapta a Nobel-békedíjat.) A színfalak mögött ma is folynak tárgyalások. A száműzetésben élő dalai láma már lemondott a függetlenségről, csak az autonómiát sürgeti, de Peking erről sem akar hallani és nacionalista szeparatizmusnak bélyegzi a nyelv- és vallásgyakorlás követelését. 2008 tavaszán, a felkelés 49. évfordulóján súlyos zavargások robbantak ki Lhászában, amelyet a biztonsági erők kemény kézzel vertek le, s ezután tiltakozó incidensek zavarták meg a pekingi olimpiai láng útját külföldön.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár