Állati csont erősítette a mór építészet csodáit

A felfedezés az első bizonyíték arra, hogy porított csontokat használtak a mór épületeken a védőréteghez, az úgynevezett patinához - mondta Carolina Cardell, a Granadai Egyetem geológusa, aki a lelőhelyen egy éve megkezdett ásatásokon dolgozik. "Ez a módszer ismert volt a görög, a római és a kelta építményeken, de ezúttal először fordult elő, hogy egy mór épületen találtak rá".

A régésznő az Analytical Chemistry című tudományos folyóiratban számolt be a felfedezésről. A régészek az Alhambra palota közelében egy négyméteres fal feltárásán dolgoztak, amikor egy csontokat és hamut tartalmazó halom mellett rábukkantak a kemence maradványaira. A fal valamikor 1333 és 1354 között épült I. Juszuf mór kalifa uralma idején, aki az Alhambra palotaegyüttesének egyik legfontosabb részét is megépíttette. Az Alhambra a mór építészet egyik leghíresebb alkotása Granada közelében, ahonnan a mór kalifák 800 éven át uralkodtak Spanyolország legnagyobb része fölött - mindaddig, amíg Ferdinánd király és Izabella királynő 1492-ben ki nem utasította őket. A palota ma az UNESCO világörökségi listáján szereplő nevezetes turisztikai látványosság.

A régészek feltételezték, hogy a kemence kapcsolatban áll a falak borításával, ezért felkérték Carolina Cardellt, a Granadai Egyetem ásványtani tanszékének tanárát és társait egy alaposabb vizsgálat elvégzésére. A kutatócsoport hamarosan kiderítette, hogy a mintegy 2 négyzetméteres kemence 1000 Celsius fok körüli hőmérsékleten működött, ami jóval magasabb, mint a fűtésre használt kemencéké, így világos volt, hogy más célra szolgált. A mór építmények tégláiban kimutatták egy apatithidroxid nevű ásvány maradványait, ez az anyag a csontok fő alkotóeleme. Ezeket a csontokat a porításhoz igen magas hőmérsékletre kellett felhevíteni. A tudósok ezután kifinomult észlelési módszerekkel ugyanezt az anyagot észlelték a kemence falain is.

Carolina Cardell szerint a csontpor minden más anyagnál jobban megerősítette a falak borítását. A jobbára disznócsontokból nyert port a térség más mór építményeihez is felhasználhatták - vélekedik a kutató -, de nincs bizonyíték arra, hogy magában az Alhambrában is alkalmazták volna.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait