Vegyifegyver az ókorból

A csatáról nem maradtak fenn feljegyzések, az egykori véres ütközetről csupán a tárgyi bizonyítékok árulkodnak, amelyek az 1920-as évektől folyó feltárások során kerültek a felszínre. Mindmáig azonban semmit sem lehetett tudni arról, hogy pontosan mi is történt csaknem két évezreddel ezelőtt Dura mellett. A régészek egyebek között feltártak egy beomlott alagutat, amely az erődítmény masszív fala alatt vezetett a szabadba. A rómaiak azért építették, hogy feltartóztassák a szászánidákat, akik az ellenkező irányból ástak

Az alagútban csaknem kéttucatnyi legyilkolt, egymásra dobált legionárius földi maradványára, s fegyvereire bukkantak a kutatók. Korábban a francia régészek úgy vélték, hogy miután az alagút bejárata beomlottm a csapdába került rómaiakat halomra gyilkolták a támadók. Noha a törmelék valóban elzárja az erőd felőli nyílást, Simon James, a Leicesteri Egyetem régésze némiképp más megvilágításban látja az eseményeket. A szakember, aki konklúzióiról az Amerikai Régészeti Intézet éves közgyűlésén számolt be, úgy véli, hogy a szászánidák vegyi fegyvert is alkalmaztak az ostromnál.

Simon James mindenekelőtt a római legionáriusok testhelyzetét elemezte az alagútban, s úgy találta, hogy az ostromlók egymásra dobálták a sebesülteket és a halottakat. A szászánidák ugyanis "emberi falat" akartak emelni maguk és a társaik halálát megbosszulni kívánó rómaiak közé. Hogy megállítsák a rómaiakat, a szászánidák mindenekelőtt kövekkel zárták el az alagút bejáratát, s csupán azután dobálták egymásra a holttesteket. Az ostromlók ezután katonai köpenyeket, s némi szalmát dobtak a tetemekre, majd szurok és kén keverékével lángra lobbantották őket. A lángok nyomai mindmáig látszanak a csontvázakon és a fegyverzeten, s Simon James szurokmaradványokra és kénkristályokra bukkant, amelyek korábban elkerülték a kutatók figyelmét.

A brit régész feltételezése szerint a keletkező mérges gázok elriasztották a rómaiakat, akik be kívántak hatolni az alagútba. Az alagút kijáratánál sisakot viselő, kardot markoló szászánida harcos magányos csontváza hever, aki Simon James feltételezése szerint lángra lobbanthatta a rómaiak tetemeit, ám maga is a mérgesgázok áldozata lett. Ami az erődítmény és védőinek sorsát illeti, a rómaiak inkább az utcai harcot választották, mintsem megadják magukat, amikor az ostromlók bevették a várost. Ám amikor a csatazaj elült, mindenki, beleértve a szászánidákat, elhagyták a várost. A kietlen vidéken épített erődítmény kevéssé vonzónak bizonyult a hódítók számára. Ennek köszönhetően mindmáig fennmaradtak az egykori ütközet tárgyi bizonyítékai, beleértve az erődítmény falánál az ostromgépek számára épített masszív rámpát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?