Amikor a szmog az úr
2009. január 11. 11:48 Balázs Bálint
Törvénnyel védik a tiszta levegőt
December 8-án már 900 haláleset történt, az első két hét alatt pedig 4000 áldozata lett a szmognak. December 10-én a szennyezett levegőt enyhe szél fújta ki a főváros környékéről az Északi-tenger irányába. 1952 decemberében a Londonban regisztrált halálokok között tüdőgyulladás, tuberkolózis és szív elégtelenség szerepelt a leggyakrabban. Az asztmásokat, a szív- és érrendszeri panaszokkal kűzdők között különösen sokan fulladásos halált szenvedtek. A rövidebb lefolyású megbetegedések között gyakori volt a tüdőödéma, mellkasi fájdalom, tüdőgyulladás, légszomj, egyéb tüdőkárosodás.
A korabeli hivatalos tudósítás szerint a szmog csak az időseket és a krónikus szív- és érrendszeri panaszokkal, valamint légzési betegségekkel kűzdőket sújtotta. A vizsgálatok szerint azonban az első két hétben elhunyt 4000 áldozat kétharmada volt 65 év feletti. A középkorúak (45-64 éves) halálozási arányszáma háromszorosára nőtt, a csecsemő mortalitás megkétszereződött december első hetében. A legújabb eredmények szerint 12000 közvetlen (áttétel nélküli) halálos áldozata volt a 1952 telén bekövetkező szmognak.
A kormányzat, amely 1952 telén még az influenzát hibáztatta a halálesetekért, előbb javaslatokat dolgoztatott ki a füst csökkentésére, a levegő szennyezésének szabályozására. 1956-ban a Tiszta Levegő Törvényben (Clean Air Act) korlátozta a háztartási füst kibocsátását, és a helyi önkormányzatok kezébe adta a döntést, hogy támogassák a háztartások elektromos fűtési rendszerre cserélését. A kerületi önkormányzatok füstmentes zónákat hoztak létre.
Az 1968-es második Clean Air Act az ipari felhasználást igyekezett csökkenteni, vidékre telepítve a nagy szennyezőket. Az ipari üzemek magas kéményeket építettek és nagy hatékonyságú filtereket kezdtek alkalmazni. A probléma újratermelődött: a gyárkéményekből nem közvetlenül a szennyezés helyén, hanem távolabb lett savaseső.
1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek London-típusú füstködöt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.