Londonban a Nílus-parti Michelangelo

A faliképeket a múzeum raktárában őrizték, s csupán 2000-ben kezdődött meg a restaurálásuk, amely 1,5 millió fontba (csaknem 444 millió forintba) került. A faliképek Nebamun, egy 3500 évvel ezelőtt, a XVIII. dinasztia korában élt udvaronc sírjából származnak, s a szakértők az alkotásokat az utókorra fennmaradt legnagyszerűbb óegyiptomi alkotásoknak tartják.

A remekműveket a múzeum részére egy műgyűjtőnek még a 19. század első felében kínálta fel egy görög sírrabló, bizonyos Giovanni d'Athanasi, aki valahol a thébai nekropoliszban tett szert rájuk. 1835-ben azonban a férfi összeveszett a múzeumi kurátorokkal, akikkel nem sikerült egyezségre jutnia jutalékát illetően, s emiatt megtagadta, hogy bármi információt eláruljon a sír hollétéről. Giovanni d'Athanasi, aki 1854-ben hunyt el nagy szegénységben, magával vitte titkát a sírba, s a régészek mindmáig nem tudnak semmit arról, hogy hol lehetett Nebamun végső nyughelye.

Az archeológusoknak nincs elképzelésük arról sem, hogy ki lehetett az ismeretlen festő, akinek tehetsége a reneszánsz legjobb mestereiével vetekedet. Az is rejtély, hogy miként engedhette meg magának Nebamun, aki a karnaki Ámon templom magtárainak felügyelője volt, hogy az ókori Egyiptom egyik legjobb művészét alkalmazza, míg feljebbvalóinak meg kellett elégedniük másodrangú festők szolgálataival.

Richard Parkinson egyiptológus szerint - aki a művészt "Nílus-parti Michelangelónak" titulálja - az ismeretlen festő feltehetően egy másik sírkamrán dolgozhatott, Nebamun készülő végső nyughelye közelében. Az a sírkamra feltehetően egy magas rangú személy számára készülhetett, de a művész csapatával egy kis feketemunkára is vállalkozott, s vélhetően a festéket is a nagyszabású projekten takaríthatta meg. "A gyakorlat abban az időben sem sokban különbözött a maitól" - vélekedett Richard Parkinson, aki szerint a táblaképek Nebamun számára mindössze néhány hét leforgása alatt készülhettek el.

A festmények sokat elárulnak az ókori egyiptomiak életéről, ahogy Nebamun családjáról is. Az egyik táblaképen két meztelen táncosnő látható, akik a fuvola hangjára hajladoznak. Egy másikon gazdag lakoma fogásai, míg a harmadikon földművesek láthatók munka közben. A negyediken egy virágzó kertet datolyapálmákkal és fügefákkal, valamint medencével ábrázolt az ókori művész, s egy táblaképen Nebamunt örökítette meg feleségével és lányával, amint egy csónakon a nílusi mocsarakban vadászik. "A fonott kosarakat az eladásra kínált ludakkal akár a mai Kairó piacára is odaképzelhetjük. Az asszonyok koromfekete haja, bőrszíne ugyanolyan árnyalatú, mint a ma élő egyiptomiaké" - hangsúlyozta a táblaképekkel kapcsolatban Parkinson.

A Művészet és az élet az ókori Egyiptomban: Nebamun faliképei című tárlat január 21-től látható a British Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
• 10 érdekes tény a Szent Koronáról
• 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
• Tíz tény Jackie Kennedy-ről
• Tíz meglepő tény az angliai csatáról
• Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
• 10 meglepő dolog Madame Curie-ről