Titkos alakulat robbantotta volna fel Moszkvát

A korábban szigorúan titkos iratokat a szovjet katonai elhárítás kilencvenedik születésnapja alkalmából mutatták be az orosz fővárosban, és ezekből kiderül, hogy Sztálin a végletekig elment volna a nácikkal szemben. A dokumentumok az 1941 őszén elkészített „Moszkva Terv” gyűjteményéből származnak, amelyeket akkor készítettek, amikor a németek már csak 30 kilométerre voltak Moszkvától.

A szovjet tábornokok akkor azt közölték Sztálinnal, hogy a főváros minden bizonnyal eleshet, így a diktátor elkeseredett lépésre szánta el magát: létrehozta a Különleges Feladatok Független Motorizált Brigádját (OMSBON), amelynek feladata a legfőbb utak és épületek elpusztítása lett volna. A tervek elkészítésekor elég volt a történelemhez fordulni: hasonló egységet már I. Sándor cár is létrehozott, amikor Napóleon csapatai 1812-ben elérték Moszkvát. Az akció akkor sikeres volt: a franciák már csak egy lerombolt és lakatlan várost találtak, amelyet ráadásul rájuk is gyújtottak.

A 20. század kihívásai viszont már jóval komolyabbak voltak, ezért az OMSBON feladata 1200 épület aláaknázása volt. Robbanóanyagok kerültek például a Bolsoj, a Kreml és a leghíresebb templomok vagy szállodák alá is - arról korábban mi is beszámoltunk, hogy ennek nyomait az átépítések során gyakran megtalálják az orosz fővárosban.

A tervek azonban másra is kiterjedtek: a művészeket például gondosan felfegyverezték, így ha a német tábornokok előadásokat szerveztek volna, akkor sikeresen megölhették volna őket. Lev Knipper karmester pedig azt a feladatot kapta, hogy ha Hitler is ellátogat volna a Moszkvába, akkor egy előadás közben ölje meg őt.

A szervezet Sztálin dácsája kivételével a vidéki katonai épületeket is felrobbantotta volna - annak aláaknázására azért nem került sor, mert a diktátor nagyon félt attól, hogy saját nyaralójának felrobbantásával akár vele is végezhetnek majd. Az OMSBON elpusztította volna a moszkvai telefonhálózatot, víz- és energiaellátást is, hogy a németek semmilyen módon ne használhassák a várost.

A nagyközönség számára most először látható dokumentumok mellett azonban a tárlaton olyan kiállítási tárgyak is szerepelnek, amelyek más szovjet kémegységekhez fűződnek. Ilyen például a SZMERS (halál a kémekre) katonai kémelhárítás anyaga, amely független szervezetként alig három éven át (1943-46) létezett, mégis megmaradt a köztudatban, hiszen központi szerepet játszottak Ian Fleming 007-es regényeiben. A filmekben a SZMERS már SPECTRE lett, és a szovjet célok helyett "csupán" a világuralmat akarták megszerezni.

A kiállításon megtekinthető Hitler egyik kabátja is, amelyet a szovjet csapatok 1945-ben a berlini bunkerben találtak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?