Uniós tanácsadó testület segíti a korszerű műemlékvédelmet
2008. november 24. 09:41
Számos esetben megfigyelhető, hogy a műemlékvédelmi megoldások nem felelnek meg az Európai Unió alapelveinek. A problémák áthidalását egy új tanácsadó testület segíti, a szervezet célul tűzte ki, hogy megvizsgálja az uniós normák európai kulturális örökségre gyakorolt hatását.
Korábban
Az új európai tanácsadó testületet, az European Heritage Legal Forum (EHLF), a Bajor Szabadállam brüsszeli képviseletén a Bajor Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal (Bayerisches Landesamt für Denkmalpflege) szervezésében alakult meg. Az EHLF munkájában az Európai Unió tagállamai és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hivatalosan delegált képviselői vesznek részt. Feladatukat annak vizsgálata jelenti, hogy az uniós normák milyen hatással vannak az európai építészeti és régészeti kulturális örökségre.
Ugyan ez az örökség, márcsak a turizmus tekintetében is, jelentős gazdasági faktor, ám ennek ellenére szabályozása nem az Unió, hanem a tagállamok ügye. Az uniós normák mégis számos területet – mint például a környezetvédelemet, vagy a műemlékek és a kultúrtájak védelmét – érintenek, sőt befolyásolnak. Ezeken a területeken azonban fontos, hogy a tagállamok megfelelő módon alkalmazzák, illetve kiegészítsék az uniós normákat. Míg egyes tagállamok szabályozása nem egészen kielégítő, addig mások saját útjukat járják. Ennek következtében az európai kulturális örökség védelmét biztosító törvények egymástól lényegesen eltérőek lettek és lassan áttekinthetetlenné váltak.
Példaként említhetjük, hogy Rembrant, Rubens vagy van Gogh képeinek restaurálásákor az adott mesterre jellemző ólomalapú festékekkel végzik, jóllehet az Unió tiltja a fémalapú festékek alkalmazását. Vagy a közép- és koraújkori templomok külső kapuit, melyek az üdvözülés szimbolikus jeleként befelé nyílnak, annak ellenére sem kell kicserélni, hogy a tűzrendészeti szempontok miatt uniós törvény írja elő a középületeknél a kifelé nyíló kapukat. Ugyancsak nem szükséges a műemlék épületek fa nyílászáróit műanyagokra cserélni, pedig az aktuális európai környezetvédelmi követelményeknek egyáltalán nem felelnek meg.
Az EHLF arra törekszik, hogy minden uniós normaszabályozás előtt hatástanulmányokkal és javaslatokkal segítse a törvényhozókat, illetve biztosítani kívánja a műemlékvédelem számára a kivételeket vagy alternatív megoldásokat. Az EHLF megalapításáról az európai gazdasági terület állami műemlékvédelmi hatóságainak 2008 elején Kopenhágában megrendezett European Heritage Heads Forumán (EHHF) született döntés. Az újjonan alapított EHLF a korábbi ECHO (European Working Group on EU Directives and Cultural Heritage) munkacsoportból jött létre. Ez a szervezet a műemlékvédelem területén közel tíz éven át folytatott eredményes munkát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
