A kaptárban menekült meg a legendás fotós masinája

A fényképezőgépet azért viszik Makóról Vásárhelyre, mert Plohn ott folytatta fotográfusi tevékenységét - a Tornyai-múzeum ezért is tartja fontosnak a legendás fotóshoz kötődő dokumentumok, tárgyak gyűjtését. A most közgyűjteménybe kerülő gépet az ismert makói fényképész, Börcsök Sándor vásárolta meg 1943-ban Plohn Józseftől. Plohn akkor már idős mesterként országszerte ismert fotográfus volt. Hódmezővásárhelyi műterme olyan képzőművészek kedvelt találkozóhelyének számított, mint Tornyai János vagy Rudnay Gyula. Plohn József az ő inspirációjuk alapján kezdett néprajzi fotók készítésébe.

A tehetséges fotós háromezer felvételt rögzített Hódmezővásárhelyen és környékén a tanyákról, a lakóépületek berendezéséről, a fazekas termékek előállításának teljes munkafolyamatáról, különféle mesterségekről, mint például a méhészekről, halászokról. Megörökítette az állattartók, földművelők munkáját, esküvői szertartásokat, gyermekjátékokat és a korszak temetői fejfáit is. Portrégyűjteményének legértékesebb része az 1848-as honvédekről készült felvételsorozat.

1944-ben az akkor már súlyos beteg Plohnt deportálták, az idős fényképész-mester a marhavagon embertelen körülményeit nem élte túl. Élettársa gondoskodott róla, hogy Plohn József felbecsülhetetlen értékű fényképei megmaradhassanak; a hagyaték 1952-ben került a vásárhelyi múzeum gyűjteményébe. Felvételeinek fele sajnos elkallódott, 1650 darab azonban mint értékes néprajzi dokumentumgyűjtemény a Tornyai János Múzeum birtokában van.

Börcsök Sándor 1943-ban a Plohntól vásárolt fényképezőgépet vonattal vitte haza Makóra. Elsőként csendőröket fotózott vele. A képek a nagyméretű kazetta miatt nagyon jól sikerültek, élesíteni, és nagyítani sem kellett rajtuk. A masinát csak rövid ideig évig használta. A háború után, a kibontakozó kommunista diktatúra idején nem akarta, hogy államosítsák a szerkezetet, vagyis nem szerette volna „bevinni" a Fényképész Szövetkezetbe. S mivel méhészkedett, egy kaptárban rejtette el. Abban bízott, hogy még a rettegett rákosista hatóságok emberei is félnek a méhcsípéstől. Nem is tévedett, hiszen így sikerült megmenteni a fényképezőgépet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról