Olvashatók lehetnek az ügynöklistákat tartalmazó mágnesszalagok

"Majdnem biztosan fel lehet állítani egy olyan célrendszert", amely olvasni tudja az ügynöklistákat, illetve a célszemélyek adatait tartalmazó mágnesszalagokat - mondta Bohus Mihály. A szegedi Informatika Történeti Gyűjtemény munkatársa azután nyilatkozott erről, hogy a Népszava arról írt: a Kenedi János vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s jelentésüket szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A titkosszolgálatok jelenleg tanulmányozzák a bizottság jelentését, amely várhatóan a jövő héten kerül a Nemzetbiztonsági Kabinet elé.

A cikk szerint a Kenedi-bizottság egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült, megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az egykori ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait. A mágnesszalagok tartalmát azonban a mai szolgálatok - állításuk szerint - műszaki okokból nem tudják aktiválni.

Bohus Mihály, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa szerint a szalagok olvasása "nem jelent komoly műszaki problémát", az egykori számítógépek struktúrája ismert, így az adathordozók tartalma viszonylag biztonsággal és sérülésmentesen kinyerhető. Bár a korabeli számítógépes rendszer teljes rekonstruálására kicsi az esély, az Informatika Történeti Gyűjtemény valószínűleg rendelkezik olyan perifériával, amely egy mai számítógéppel összekapcsolva képes a szalagok kezelésére - tette hozzá a szakember, jelezve: arra, hogy ez valóban így van-e, azt követően tudna választ adni, hogy kollégáival megvizsgálta az adathordozókat. Így eldönthető lenne, a gyűjtemény rendelkezik-e pontosan olyan olvasófejjel, amilyenre szükség van.

Közlése szerint a szalagokon feltehetően a korabeli szabvány fájlstruktúrában - az IBM 360-as, illetve az ezzel kompatibilis, a KGST által használt "R-sorozat" valamely rendszerében - tárolták az adatokat. Elképzelhető azonban, hogy több szempont alapján, gyors keresést lehetővé tevő "indexált" rendszert használtak. Az Informatika Történeti Gyűjtemény korábban már kapott felkérést arra, hogy lyukszalagokon tárolt adatokat olvasson le, és rendelkezik legalább kétmázsányi mágnesszalaggal is - tudatta az oktató, hozzátéve: az egyetem és a gyűjtemény munkatársai között többen is vannak, akik néhány évtizede napi rendszerességgel használták ezeket az eszközöket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején