A fekete halál Békéscsabára érkezett

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyagából összeállított tárlatot, mely a két intézmény közti együttműködés következtében került a békési megyeszékhelyre, két helyi anyaggal egészítették ki. Az egyik egy 1740 -es Békés Vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv, mely az 1738 és 1740 közötti pestisben meghalt betegeket regisztrálta, azaz statisztikai lap a pestisről. A másik szintén vármegyei irat 1828-ból. Annak kapcsán született, hogy Brassóban akkor tört ki egy pestis járvány és az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket tartalmazza a feljegyzés. Ezek közt például vesztegzár elrendelése, illetve az útlevelek fokozott ellenőrzése is megtalálható.

A kiállítás tematikusan végigvezeti a látogatókat a betegség alakulásának lépésein. A múltbeli sétán bejárhatnak egy vesztegzár alá vont városkát, és útjuk során nem csupán a pestis kórtani jellemzőiről, tüneteiről szerezhetnek információkat, hanem eredeti, olykor félévezredes könyvritkaságok segítségével a járványra adott tudományos válaszokkal, illetve a betegség hatására született új orvosi műfajjal, a pestistraktátussal, a pestis ellen alkalmazott különös gyógyszerekkel, gyógyanyagokkal is megismerkedhetnek.

Áttekintést kaphatnak a járvány és a vallás sajátos, művészileg igen termékenynek bizonyuló kapcsolatrendszeréről, és képet alkothatnak arról is, miként próbálták maguknak a hívek, különféle amulettek segítségével vagy épp a segítőszentek kultuszának ápolásával elnyerni az égiek támogatását - tette hozzá a szakember. A fővárosi tárlat egyébként október 20-án Múzeumi Nívó-díjat kapott az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól. Ezt követően indult el a dél-alföldi városba.

A pestis a középkor legnagyobb gyilkosa volt. A Yersinia pestis baktérium által okozott bubópestist fertőzött rágcsálókon élő bolhák terjesztik, míg másik válfaja, a tüdőpestis emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. A fekete halál (nevét a beteg testén kialakuló feketés színű nedvedző daganatokról kapta) magas lázzal és súlyos hányással jár. A tüdőpestis esetében a tünetek hasonlók, de daganatok nem alakulnak ki.

Járványossá először Ázsiában vált, majd a Közel-Keleten át érkezett Európába. Az első nagy járvány idején, 1347-1351 között az érintett populációk 30-50 százalékát megölte, de ismeretes, hogy voltak települések - főként szegényebb falvak -, ahol mindenki meghalt. Napjainkban antibiotikumokkal gyógyítható, ezért az évente regisztrált 1000-3000 megbetegedésből csupán 100-300 halálos áldozata van, elsősorban a kezeletlenség miatt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók