Megtalálták Britannia római kori tengerpartját
2008. október 6. 08:01 The Guardian
Egy kenti ásatáson meglepő leletet találtak az angol régészek: ott ugyanis az ókori Britannia egyik legjelentősebb római kori kikötőjének évszázadok óta elfeledett maradványai kerültek elő.
Korábban
A Ramsgate kikötő felé tartó vasútvonal mentén, Richborough-nál a régészek egy kicsiny középkori kikötőt találtak, amelyeket egy ókori római erődítmény maradványaira emeltek. Ebben még nem lenne semmi különös, hiszen bár a tengerparttól 3 kilométerre vagyunk, a térség évszázadokig híres volt a mára feltöltődött Wantsum csatornáról, amely a Temze felé kalauzolta a hajósokat.
Richborough korábban feltárt római erődje ma farmok és fémlerakatok között fekszik, nagyjából 3 kilométerre a tengerparttól. A tenger felé vezető csatorna közismert volt a történelemben, és még ma is több száz hajóroncs lehet a víz mélyén az iszapba süllyedve.
A most felfedezett épület azonban eredetileg minden bizonnyal a római kori tengerparton, a 43-as római hódítás egyik legjelentősebb helyszínén állhatott. Az akkor még Rutupiae néven ismert település békés kikötőváros volt a 3. századig, amikor megerősítették az Északi-tenger szász fosztogatói ellen. A védelmi rendszereket a 4. században újjáépíttették, és a szász partszakaszon ez lett a legjelentősebb erődváros. Egyben ez lett a kivonulás utolsó központja is: az 5. században innen indultak haza az utolsó britanniai légiók, és itt épült meg később az első keresztény templom is a szigetországban.
A ma is használt vasútvonal alatt elterülő dokk meglepetést jelentett a kutatók számára, hiszen ezáltal első alkalommal sikerült azonosítani, hogy hol is lehetett Britannia római kori partvonala. A terület története azonban titkokkal teli: az amfiteátrum és az egykori város maradványai még ma is a szántóföldek alatt fekszik, és feltárásra vár.
Az English Heritage régésze, Tony Wilmott szerint a feltárás nagyon sok kérdést vet fel, hiszen a mai napig nem lehet pontosan megállapítani, hogy a középkorban mikor kezdték el újra használni az épületeket, és tudatosan építették-e a csatornát a római kikötő felé, hogy azt aztán újra eredeti funkciójának megfelelően használhassák.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap