Asszonyhiány okozhatta a vikingek kirajzását

James Barrett, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese északi történeti forrásokat tanulmányozva figyelt fel arra, hogy a fiatal skandináv harcosok, akik katonai testvériségekbe tömörültek, addig szolgáltak, míg sikerült megnősülniük és saját családot alapítani. Ez volt ugyanis a viking társadalomban a megbecsülés és a hatalom kulcsa.

A kutató szerint egyébként az akut asszonyhiányt paradox módon maguk a vikingek okozták. Középkori források szerint ugyanis Skandináviában pogány szokások maradványaként igyekeztek megszabadulni az újszülött kislányoktól. James Barrett beismerte, hogy elméletére nehéz régészeti bizonyítékokat találni, így feltevéseit oly módon igyekezett alátámasztani, hogy sorra megcáfolta a vikingek kirajzását magyarázó egyéb teóriákat.

Némely kutató szerint a vikingek kirajzását a fejlett hajóépítési technikák megjelenése válthatta ki, ám James Barrett rámutat, hogy már az 5-6. században is nagy számban hagyták el skandináv lakosok szülőföldjüket a brit szigetek felé véve az irányt. "Ennek folytán kizárólag az új viking hajók megjelenése nem okozhatott ilyen demográfiai mozgást. A nagy távolságok leküzdésére képes csapatszállító hajók megjelenése ugyan előfeltétele volt a kirajzásnak, ám teljesen egyértelmű, hogy nem ez volt az igazi ok" - magyarázta a kutató.

Ráadásul Norvégiából akár egy hét alatt is el lehetett érni Írországot. Ily módon a vikingek már jóval azelőtt képesek voltak rendszeresen lerohanni Írországot, mielőtt elkezdődött volna a terror kora. James Barrett olyan feltevéseket is tételesen megcáfol, amelyek szerint a vikingek kirajzását éghajlatváltozás, gazdasági bajok, vagy Skandinávia túlnépesedése okozhatta. A régész szerint a csecsemőgyilkosságok ellenére a vikingek igen nagyra értékelték a nőket. Ennek érdekes régészeti nyomát a temetkezések rejtik, ugyanis a brit szigeteken rabolt javak - nemesfém, ékszerek - később rendre a viking feleségeket kísérték el a túlvilágra.

James Barrett szerint a vallási fanatizmus szintén tüzelhette a vikingek harci kedvét, fatalista hitük szerint ugyanis a halál ideje és módja előre meg van írva. Ezzel magyarázható, hogy miért voltak hajlandók tengerre szállni és véres csatákban kockáztatni életüket. "A vikingek hite szerint a világegyetem a fagyos pusztaságban született, és az utolsó csata tüzében semmisül meg" - mondta a szakember.

A régész szerint a vikingek életmódjának, társadalmi berendezkedésének tanulmányozása segíthet megérteni, hogy hogyan voltak képesek kis népek komoly hatást, legyen az pozitív vagy negatív, gyakorolni a világtörténelemre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet