A vörösterror 133 napja

Egyiptom sivatagjai rejtik a legtöbb taposóaknát

2008. augusztus 27. 12:02

A gyalogsági aknák problémája sok vitát kavar, hiszen még évtizedekkel azután is veszélyt jelentenek, hogy véget értek a háborúk, amikben felhasználták őket. Megölik és megsebesítik a civil lakosságot, és bizonyos területeket hosszú időre járhatatlanná és használhatatlanná tesznek. Most a 10 legveszélyeztetettebb területet mutatjuk be.

Gazdasági csődöt hoztak az aknák

Az International Campaign to Ban Landmines (a taposóaknák betiltásáért küzdõ nemzetközi mozgalom) betiltásukat szorgalmazza. Erõfeszítéseik eredménye a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítésükrõl szóló Ottawai Egyezmény. A kezdeti sikerek ellenére az ENSZ becslése szerint a mai technológiával 110 évet venne igénybe a világ összes taposóaknájának megsemmisítése.

10. Szomália - 1 millió taposóakna
Szomáliában 1964-től folyik a taposóaknák lerakása különböző belső és regionális konfliktus következményeként. Közép- és Dél-Szomália tele van aknákkal és fel nem robbant lőszer- és robbanóanyaggal (UXO). Az ENSZ szerint az aknák a szomáliai gazdaság és társadalom minden rétegére hatással vannak: kevesebb föld áll rendelkezésre az állattenyésztésre és a mezőgazdasági termelésre, a szállítási költségek magasak, a rehabilitáció és a fejlődés lassan halad, emberek halnak meg vagy válnak rokkanttá, alacsony közbiztonság, a hazatelepedés és az integráció akadályozott. Az ENSZ véleménye szerint a taposóaknák és fel nem robbant lövedékek problémáját megfelelő forrásokkal 7-10 éven belül meg lehet oldani. Szomália nem tud csatlakozni a taposóaknák tiltásáról szóló megállapodáshoz, mivel 1991 óta nincs központi kormánya.

9. Mozambik - 3 millió taposóakna

Mintegy 30 évnyi háború után Mozambik Afrika egyik legszegényebb állama. A gabonát importálnia kell, és gazdasága külföldi segélyekre van utalva. Mozambik központi és déli tartományait elsivatagosodás, talaj- és vízszennyezés, szárazság és árvíz veszélyezteti. Ehhez jön, hogy a taposóaknák megművelhető földjeinek nagy részét használhatatlanná teszik. A harcok során mindkét fél használt aknákat, ami a nyolcvanas években katasztrofális éhínséghez vezetett. Ennek következmények hatalmas enekültáradat indult Dél-Afrika, Zambia, Tanzánia és Malawi felé. A Handicap International szerint Mozambikban havonta mintegy 20 ember lép taposóaknára, és 60 százalékuk az egészségügyi szolgáltatás hiánya miatt meg is hal. A mozambiki védelmi miniszter 1996-ban 3 millióra becsülte az országban található aknák számát. Ezek pusztító hatása megdöbbentő. A megművelhető földek mellett a villamos vezetékek, utak, hidak, vasútvonalak, repülőterek, iskolák, gyárak és itatóhelyek környékét is elaknásították. Az aknák a vadon élő állatokat is veszélyeztetik: korábban sok, akna által megcsonkított elefántot találtak már. Mozambikban a várható élettartam 46 év.

8. Bosznia-Hercegovina - 3 millió taposóakna
Bosznia-Hercegovinát a Jugoszlávia felbomlását követő, 1992-95 közötti háború során aknásították el. Az aknákat főleg a frontvonalak mentén helyezték el, amely elég gyakran változott. A legtöbb aknamező egy 1100 kilométer hosszú és 4 kilométer széles sávban található. Az ország déli és középső részén véletlenszeren rakták le az aknákat. A terület nagy részét hegyek és erdők borítják, de a Brčko környéki termékeny földerületek is életveszélyesek. Havonta 30-35 ember hal vagy sebesül meg az aknák miatt, 80%-uk polgári lakos. A halálos fegyverek jelenléte akadályozza az újjáépítést, csökkenti az élelmiszer-termelést és elveszi a pénzt a társadalmi fejlődés elől. Eddig a fertőzött erületek csupán kis százalékát sikerült megtisztítani. A legtöbb aknamező nincs jelölve.

7. Kuvait - 5 millió taposóakna

Kuvait történelme tele van feszültséggel a területén talált hatalmas olajmezők miatt. Az öbölháború idején Irak 1990 augusztusa és 1991 februárja között megszállás alatt tartotta az országot. Az iraki csapatok több millió aknát telepítettek Kuvaitba. Az ország területének mintegy 97,8 %-a fertőzött. A legtöbb akna a Kuvaiti-öböl és a Kuvait-Szaúd-Arábia közötti határ térségében található. Az ország felszabadulása után a kormány elindított egy aknamentesítő programot, amely 24 hónapig tartott, és 128 amerikai dollárba került. Az 1999. április 3-i jelentés szerint csaknem 2 millió aknát sikerült megsemmisíteni Kuvait tengerparti és sivatagi részein. A kormány felvilágosító programot is szervezett a lakosság tájékoztatása érdekében.

6. Kambodzsa - 8-10 millió taposóakna
A három évtizedig tartó háború számos tekintetben súlyos sebeket hagyott az ország testén. A konfliktus legmaradandóbb öröksége még ma is naponta új áldozatokat követel. Az ország a vörös khmerek, a Heng Samrin és a Hun Szen rezsim, a vietnamiak, a KPNLF és a Szihanuk követői által lerakott taposóaknákkal van tele. Sok esetben egyáltalán nem jegyezték fel az aknák helyét. A következmény: ma Kambodzsában a legnagyobb arányú a fizikai rokkantak száma. Becslések szerint 1979 óta több, mint 40 ezer kambodzsainak kellett valamilyen testrészét amputálni. Ez a szám heti 40 áldozatot feltételez 20 éven keresztül. Az aknákat még ma is használják, bár nem katonai csoportok: a civilek tulajdonukat és területi vitáikat rendezik ily módon, az orvvadászok tigrisekre vadásznak velük, és 1998-ban még a rendőrség is alkalmazta őket egy gyilkos kézre kerítésénél. A becslések szerint kb. 100 évre lenne szükség Kambodzsa teljes aknamentesítéséhez.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!