Besúgók figyelték az olimpikonokat
2008. augusztus 5. 17:08
A modern olimpiákat kezdettől befolyásolta a politikum, és ez különösen igaz a második világháború utáni magyar olimpiai szereplésekre. Többek közt ez is kiderül egy új dokumentum gyűjteményből.
Korábban
Olimpikonok szigorú felügyelet alatt
A modern olimpiákat kezdettől befolyásolta a politikum, és ez különösen igaz a második világháború utáni magyar olimpiai szereplésekre. Ez is kiderül egy új dokumentumgyűjteményből, amelyben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatói olyan iratokat válogattak össze, amelyek bemutatják: a Nagy Testvér még a legnagyobb sportrendezvény eseményeire is odafigyelt.
Éppen ezért nemcsak a sportszerető közvélemény, de a politikai rendőrség is fokozott figyelemmel kísérte a játékokat. Hivatásos tisztjein és beszervezett ügynökein keresztül, vagy éppen a "baráti" állambiztonsági szervek segítségével információkat szerzett a kapitalista államok és az emigráció szándékairól, ellenőrizte a versenyzők politikai megbízhatóságát, illetve kitartóan figyelte a sportolók és a lakosság véleményének alakulását az egyes olimpiai "ügyekkel" kapcsolatban.
A kötetet bemutató sporttörténész, Hencsei Pál kijelentette: politikamentes olimpia soha nem létezett. Példaként hozta fel az 1900-as párizsi olimpiát, amelyen az Osztrák-Magyar Monarchia katonatiszt vívói nem indulhattak, ezt csak 1908-ban engedték meg nekik, akkor is csak egyéniben. A politika és a sport kapcsolatát kimutatta az 1912-es stockholmi olimpián is, amikor Magyarország - függetlenedve az Osztrák-Magyar Monarchiától - először szerepelhetett saját zászlója alatt, ellentétben a csehekkel, akik még mindig a monarchia lobogója alatt vonultak fel a megnyitón.
A könyv szerzői |
A kommunizmus alatt a pártállam kezdettől igyekezett "megszűrni" azokat, akik szerepelhettek az olimpiákon. Péter Gábor, az Államvédelmi Hatóság vezetője 1952-ben 20 sportolótól akarta elvenni a versenyzés jogát, amelynek eredményeként többek között a sportlövő Lumnitzer Sándor maradt távol a rendezvénytől. Az egyes olimpiákkal kapcsolatos állambiztonsági munka egyébként mindig is az adott játékokat körülvevő politikai környezettől is függött. Bár az 1952-es, csúcskészültséggel megfigyelt olimpia után az 1956-os játékokra minden bizonnyal nagy erőkkel készült a BM, ennek valós kiterjedése homályba vész, mivel az ezzel kapcsolatos jelentések a mai napig nem kerültek elő.
Ráadásul amikor a magyar olimpiai csapat a forradalom tetőpontján Melbourne-be utazott, épp nem létezett politikai rendőrség, ezért a kor nagyszabású sportrendezvényei közül a magyarok számára ez lehetett a legszabadabb. Ügynökök persze itt is színesítették a csapatot: jelentéseik közül a leginkább érdekesnek az olimpiai játékok lezárulta utáni helyzetről szóló beszámolóik, a disszidáló sportolókkal foglalkozó részek bizonyulnak. Kiemelt figyelem övezte a magyar-szovjet vízilabda-mérkőzést is, bár az állambiztonságot ez annyira nem érdekelte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap