Floriana Titiana

Pertinax császár - uralkodott 193 január elejétől március 28-ig - felesége. Nem lehet, tudni, hogy ő volt-e első felesége. Vélhetően 175 körül ment hozzá férjhez. A házasságból fia és lánya született.

Titiana apja Flavius Claudianus Sulpicianus volt, a senatorok rendjéből, ősrégi, arisztokrata papi testület, a Fratres Arvales tagja. Így tehát a korabeli Róma legmagasabb társadalmi köreiből származott. Ugyanakkor férje, Helvius Pertinax egy felszabadított rabszolga fia volt. Bár Itáliában született, de a fővárostól távol, az északi Appenninekben, nem túl gazdag családban. Fiatalon tanárként dolgozott, ám a gyengécske kereset miatt inkább a katonai szolgálatot választotta. Tehetségének és energikusságának köszönhetően hamar kapaszkodott fölfelé úgy a hadseregben, mint a közigazgatásban. Magas hivatalokat töltött be a birodalom különböző provinciáiban. 175-ben consul lett. Nagyhatalmú támogatói is voltak, köztük például Pompeianus, Lucillának, Marcus Aurelius lányának férje.

Természetes, hogy egy szabados fia akkor vehetett feleségül egy arisztokrata lányt, ha maga is részese lett a hatalmi elitnek, tehát csakis 170 után. Miután 124-ben született, még ha Titiana a férjhezmenetelkor már 20 éves volt is - ami akkortájt a fiatal nők számára túl késői kornak számított -‚ legalább 25 év választotta el őket - ez még akkoriban is sok volt.

Egy fiút és egy lányt szült neki. 193-ban, amikor Pertinax császár lett, a fia még iskoláskorban volt, azaz leghamarabb 180 körül született. Ez egy újabb érv amellett, hogy a házasságot 170 után kötötték.

193. december 31-éről január 1-jére virradóra, amikor Pertinax császár lett, a senatus megszavazta azt is, hogy felesége augusta címet kapjon, fia pedig caesari rangot. Ő azonban határozottan visszautasította ezeket a családtagjait érintő tisztségeket. Az eseményeken jelen lévő és egyúttal történetíró Cassius Dio feltételezi, hogy ennek a visszautasításnak kétféle oka lehetett: talán Pertinax úgy találta, hogy hatalma még nincs eléggé meg- alapozva, vagy pedig nem akarta az augusta címet bemocskolni, miután a felesége túl szabados életet élt. A Historia Augusta című mű szerint Pertinaxot nem különösebben érdekelte a feleségéről keringő vélemény. Még az sem, hogy Titianának szeretője volt.

Pertinax a praetorianusok gyilkosságának esett áldozatul március 28-án, a Palatinuson lévő palotában. Az első, aki berohant a szobájába, és azt kiáltotta, hogy az összeesküvők már fölfelé jönnek, Titiana volt. Egy perccel később a férje mindenkitől elhagyatva még férfiasan igyekezett a fegyveresek elé állni és beszélni hozzájuk, de azok leszúrták. Levágott fejét lándzsára tűzték, és győzelmesen körülhordozták a városban. Titiana életben maradt. Visszaszerezte a férje fejét, és a teste maradványaival együtt eltemette nagyapja sírboltjába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"