Domitia Longina

A 81-től 92-ig uralkodó Domitianus császár első és egyetlen felesége. Neki második férje volt a császár. Azelőtt házasodtak üössze, hogy Domitianus a trónra került. Egy fia volt.

Apja a híres hadvezér, Domitius Corbulo volt, aki Claudius idejében győztesen harcolt a germánok ellen, Nero idejében pedig a keleti hadsereget irányította a parthusok ellen Armeniáért vívott harcban. Miután túlságosan nagy népszerűségnek örvendett, veszélyes lett. Ezért Nero akaratából 66-ban öngyilkosságot kellett elkövetnie. Két lánya volt. Az egyikük, Domitia Longina először Aelius Lamiához ment feleségül. 70-ben Vespasianus akkor 19 éves fia, Domitianus, mint praetor, elragadta őt a férjétől. Előbb a szeretője volt, majd feleségül is vette.

A fővárosban azt pletykálták, hogy immár Domitianus feleségeként egyúttal Titusnak, a bátyjának is szeretője volt. Titus élete utolsó éveiben, a váltóláz rohamaitól gyötörve állítólag gyakran panaszkodott, hogy meg kell halnia.

73-ban Domitia fiúnak adott életet, aki hamarosan meghalt. 81 szeptemberében, tehát közvetlenül azután, hogy Domitianus átvette a hatalmat, augusta címet kapott, a halott fiát pedig besorolták az istenek közé. Ezt pénzérmék bizonyítják.

83-ban kiderült, hogy románc szövődött egy Paris nevű táncos és a belé fülig szerelmes császárné között. A színészt az utcán gyilkolták meg. Rajongói virágokat helyeztek el és illatszereket öntöttek a bűntett helyszínére. Domitiának számkivetésbe kellett vonulnia. Ez azonban nem tartott hosszú ideig, Domitianus ugyanis sajátos módon ragaszkodott a feleségéhez. A dolgot a látszatok megőrzése kedvéért úgy intézték, hogy a nép könyörgött a számkivetés megszüntetéséért. A császár jóakaratúan beleegyezett, bár az ediktumban ezt a kifejezést használta: „Ismét befogadom az én szent ágyamba.”

Ugyanekkor egész idő alatt nyilvánosan folyt a románc Domitianus és unokahúga, Julia között. Szinte feleségeként kezelte, amíg a fiatalasszony meg nem halt 90 előtt, amikor a tőle születendő magzatot a császár elvétette.Domitia 90 körül ismét gyermeket várt. A gyermek azonban halva született, vagy röviddel a születése után meghalt.

96-ban a császár közvetlen környezetében összeesküvést szőttek. Az összeesküvők tisztában voltak azzal, hogy bármelyik pillanatban ők maguk is a császár gyanakvásának és kegyetlenségének áldozataivá válhatnak. Domitia vélhetően minderről tudott. Közvetve még segédkezett is az összeesküvőknek, és tettre sarkallta őket, értesítést adván, hogy nevük az elítéltek listáján szerepel. Domitianust 96. szeptember 18-án ölték meg.

Domitia legalább 30 évvel túlélte férjét. Ha 55 körül született, legalább 70 évig kellett élnie, ami akkoriban egy nő számára rendkívül magas életkornak számított.