Történészek vizsgálják az Isztriai-félsziget népirtásait
2007. február 27. 11:00
Korábban
Közösen emlékeznének
A tömeggyilkosságokkal kapcsolatban az olasz közvélemény azonba még ma is megosztott. A szélsőjobboldal rögtön egész Dalmáciát és Isztriát visszaperelné, a baloldal, illetve mértéktartó történészek, írók, publicisták viszont történelemhamisításról, politikai provokációról, manipulációról, expanziós célokról beszélnek. A történelmi igazságtalanság tényét mára horvát és szlovén történészek, politikusok is igazolják, igaz, ezzel csak csökkenteni igyekeznek saját felelősségüket.
Ivan Jakovcic |
Az elmérgesedett horvát-olasz diplomáciai kapcsolat helyreállítása végett Isztria megye vezetője, Ivan Jakovcic nyílt levéllel fordult a horvát, olasz és szlovén nyilvánossághoz, melyben javasolta egy európai történelmi központ alapítását, Pula székhellyel, az igazság kiderítése érdekében. A központ együttműködne az Olasz Unióval (a horvátországi és szlovéniai olaszok demokratikusan megválasztott és az olasz állam által egyedüli képviseleti joggal elismert ernyőszervezete) és a Pulai Egyetemmel, sőt a vezetés állami és regionális képviselőivel is Olaszországból, Szlovéniából és Horvátországból.
A tudományos közösségnek legalább 3-5 évig kellene működnie a három ország - anyagi - támogatásával, és minél több fiatal isztriai történész részvételével, hiszen csak ekképp lehetne objektívan feltárni a múltat. Jakovcic ígéretet tett, hogy minden bűnt és gaztettet kivizsgálnak, melyek az elmúlt évszázadban az Isztriai-félszigeten történtek. Ezen kívül javaslatot tett egy műemlék felállítására Pazinban, hogy azzal a múlt századi háborús áldozatok előtt tisztelegjenek, majd indítványozta a horvát-olasz (adriai) barátság házának megépítését is Pulában, melyek a két ország békés viszonyának kézzelfogható jelei lennének.
Mihálffy Balázs - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap