Csernobilra emlékezik az OSA Archívum kiállítása
2006. április 27. 14:00
A csernobili katasztrófa 20. évfordulója alkalmából megnyíló kiállítás az elmúlt évszázad és a hidegháború korszakának egyik legfontosabb és legneuralgikusabb területe, a nukleáris kutatások és az atomenergia békés felhasználásának történetét kívánja bemutatni a 21. századból visszatekintve, mindenekelőtt a volt Szovjetunióra és a volt szocialista tömbre összpontosítva.
Korábban
Az atom egyszerre volt a határtalan bõség utópiájának és az apokalipszis modern vízióinak jelképe. A hidegháború idõszakában az atom a kölcsönös zsarolás eszköze volt a két világrendszer csatájában. Láthatatlan háború folyt egymás titkainak kifürkészésére. Az atomot övezõ titkok sûrû erdeje tápot adott a fantáziának, a rettegésnek, a kölcsönös gyanakvásnak és bizalmatlanságnak. A szovjet blokk atomprogramjainak történetét még nem írták meg. Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke csak 1991-ben engedélyezte a szovjet atomprogramokra vonatkozó titkos archívumok egy részének megnyitását. Az elmúlt évtizedben a megelõzõ korszak atomhoz kapcsolódó eszközei lassan múzeumba kerülnek, létesítményinek egy része ma már turisztikai látványosság.
![]() |
A szervezők szerint a kiállításnak nem célja a részletes történeti feltárás. A kiállítás szervezõi elsõsorban makettek, tárgyak, plakátok, eredeti dokumentumok, audio-vizuális anyagok és korabeli mûvészeti alkotások segítségével igyekeznek képet adni az atom igézetérõl és rettenetérõl, amely egyszerre volt jelen a korban.
A kiállítás a hidegháború kontextusában igyekszik bemutatni az atomhoz fûzõdõ kölcsönös víziókat és félelmeket. Az atom katonai és a békés célú felhasználása, illetve az ezekre vonatkozó kutatások közti határvonal mindig is elmosódott volt. A kiállítás igyekszik érzékeltetni ezt a szürke zónát. Külön rész taglalja a kelet-európai nyersanyagkitermelést, az uránbányászat gazdasági, politikai vetületét, a keleti tömbben folyó közös nukleáris kutatási programokkal. A hidegháború jellegzetes fejezete volt a nukleáris kémkedés.
A kiállítás másik fókuszpontja Csernobil, a katasztrófához vezetõ út, maga katasztrófa és annak utóélete, máig ható környezeti és politikai következményei. Ezzel összefüggésben foglalkozik a kiállítás a polgári védelem és a katasztrófavédelem sajátos szerepével (mozgósítás, ideológiai indoktrináció, a militáris szellem és a hiszterizálás fenntartásának eszköze) a kommunista rendszerekben, valamint a nukleáris örökség és a kommunizmus összeomlása közti összefüggésekkel.
![]() |
Az ezerarcú és láthatatlan atom ma leginkább azokon a problémákon keresztül vált láthatóvá, amelyek nap mint nap foglalkoztatnak bennünket. Az atomfegyverek elterjedését megakadályozni kívánó vagy az atomerõmûvek biztonságos mûködtetését szavatolni igyekvõ nemzetközi egyezmények és együttmûködés körüli problémák mind arra a pillanatra vezethetõek vissza, midõn a múlt század harmincas éveinek derekán az atom kiszabadult a tudósok laboratóriumaiból. Az atomenergia és az atom hasznosításának jövõje azonban továbbra is kényes és érzékeny téma Nyugaton éppúgy, mint az egykori szovjet blokk országaiban. Továbbra is viták folynak az atomerõmûvek biztonságáról, vagy arról, miként elõzhetõ meg, hogy terrorszervezetek atomfegyverhez, nukleáris eszközökhöz jussanak. Komoly aggodalmakat kelt az atomhulladék mindmáig megoldatlan problémája. Rettegés és eufória, háború és béke, utópia és realitás - mindez velünk maradt. Az atomóra tovább ketyeg. Vajon miféle idõt számlál?
A kiállítás június 11-ig látogatható.
Helyszín: 1051 Budapest, Arany János utca 32.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa tegnap
- Az ugandai légierő negyedét is elpusztította a történelem egyik leglátványosabb túszmentő akciója tegnap
- Higanymérgezés sem állíthatta meg India feltérképezésében a Mount Everest névadóját tegnap
- A brit uralom emlékét is kitörölték volna az örömmámorban úszó amerikaiak 1776-ban tegnap
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? 2022.07.03.
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről 2022.07.03.
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? 2022.07.03.
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai 2022.07.03.