Ledöntötték Kolumbusz szobrát
2004. október 18. 09:30
Október 12-e egész Dél-Amerika területén nemzeti ünnepnap, Kolumbusz napja (Dia de la Raza). A venezuelai kormány azonban szakítva a hagyományokkal, 2004-ben ezt a napot a Bennszülött Ellenállás napjává (Dia de la Resistencia Indigena) nyilvánította. A rabszolgaság intézményén alapuló brutális abszolutizmus bevezetőjeként megismert Kolumbusz szobrát ledöntötték Venezuela fővárosában, Caracasban.
Korábban
A Caracas centrumában álló bronz Kolumbusz szobrot először feliratokkal és transzparensekkel aggatták tele, majd egy tüntető a szobor tetejére mászva erős halászkötelet tekert Kolumbusz nyaka köré. A kötél segítségével döntötték le a szobrot, majd végighúzták Caracas utcáin, végül fellógatták egy fára és darabokra törték. A rendőrség könnygázzal és figyelmeztető lövésekkel érkezett a helyszínre, s öt embert őrizetbe vett.
Az első konkvisztádorok Venezuelát Kis-Velencének nevezték a Maracaibo-öböl faoszlopokon álló indián házairól. A partraszállással elkezdődött népirtásról maga Kolumbusz és Bartolome de las Casas is részletesen beszámol naplójában. A spanyol misszionárius leírta, amint szeme láttára 3000 embert megerőszakoltak, megcsonkítottak, lefejeztek. Levágták a gyerekek lábait, forró szappanoldatot öntöttek egyesek torkába, másokat kettévágtak: fogadásokat kötöttek, hogy ez sikerül-e egyetlen kardcsapással, illetve volt, hogy kutyákkal tépettek szét indiánokat.
David E. Stannard történész, az Amerikai Holokauszt (American Holocaust: The Conquest of the New World, 1992) szerzője szerint ez volt a történelem legnagyobb méretű tömegmészárlása: több mint 100 millió bennszülött pusztult el az európaiak uralma alatt.
Kolumbusz napján százmillió bennszülött kiirtására és a rabszolgaság intézményén alapuló brutális abszolutizmus bevezetésére kell emlékeznünk. Venezuelában Kolumbusz hódítását holokausztnak tekintik, melynek során a bennszülöttek kilencven százalékát irtották ki.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1956
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Jane Grey, aki kilenc naposan lett királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20