7 végzetes pillanat

Elszámolták a marathóni futás idejét

2004. július 20. 15:30

Csillagászati nyomozómunka derítette ki, hogy a marathóni csata eddig vélt időpontja tévedés volt - adta hírül a Nature.

Az i. e. 490-ben vívott ütközetben sikerült a görögöknek első ízben győzedelmeskedniük a perzsák felett szárazföldön. "A győzelem jócskán megnövelhette az athéniak önbizalmát, hiszen világossá vált számukra: sikeresen szembe tudnak szállni a perzsákkal" - nyilatkozta John Lazenby, a Newcastle Egyetem történésze. "Ha viszont a perzsák nyertek volna, biztos meghódították volna a görög területeket."

A jól ismert legenda szerint mikor a csata véget ért, a görögök hírnököt küldtek a 42 kilométerre fekvő Athénba. Ez volt a világ első marathóni futása. Mikor a hősi hírhozó megérkezett a városba, a következő szavakkal esett össze: "Örvendezzetek, győzedelmeskedtünk!", majd a kimerültségtől azonnal meghalt. A legtöbb történész azonban úgy véli, hogy a történetnek ez a része csupán mítosz.

A marathóni csata általánosan elfogadott időpontja i. e. 490. szeptember. 12-e. Ezt a tizenkilencedik századi történész, August Boeckh állapította meg Hérodotosznak a csata után nem sokkal írt műve alapján (A görög-perzsa háború). Hérodotosz ugyanis leírja, hogy az athéniak segítségül hívták a 240 km-re állomásozó spártai sereget is a perzsák ellen. A spártaiak a Karneia-ünnep vallási kötelezettségei miatt azonban csak késve indultak az athéniak segítségére. Boeckh a Karneia-ünnep időpontját az athéni naptárral egybevetve számította ki a csata időpontját.

"Azt vettük észre, hogy Boeckh datálási eljárása, mely az athéni naptárat használja, tele van komoly hibákkal" - mondta Donald Olson, a Texasi Állami Egyetem csillagásza. "Mivel a Karneia spártai ünnep volt, megvizsgáltuk a spártai naptárat" - folytatta. Bár mindkét naptár a holdciklusokat követi, mégsem azonosak. Amíg az athéni év a nyári napforduló utáni első újholddal kezdődik, addig a spártai év az őszi napéjegyenlőség utáni első teliholddal kezdődik.

Olson és munkatársai kiszámolták, hogy az i.e. 491-490-es évben 10 újhold volt az őszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló között, eggyel több mint szokott. Ennek oka egyszerű: a szoláris év nem egyszerűen a lunáris hónapok megsokszorozódásából áll össze. Ebből következik, hogy a spártai naptár egy hónappal az athéni előtt járt abban az évben, így a marathóni csata az eddig gondolt szeptember helyett augusztus 12-én volt. A futó ezek szerint a nyári hőségben szívrohamot kaphatott, ezzel magyarázható az összeesés.

Lazenby azonban továbbra is szkeptikus Olsonék elképzeléseivel kapcsolatban: "A marathóni futásnak nagyon kevés bizonyítéka van. Nincs is említve egész Plutarkhoszig, aki viszont a csata után 500 évvel élt. Azt pedig, hogy Plutarkhosz honnan vette a történetet, nem tudjuk." Lazenby szerint a történet olyan epizód, amit a kortárs Hérodotosz biztos nem hagyott volna ki a hasonló eseményeket felvonultató művéből.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!