A pollen elárulja a hajóroncsok korát
2004. február 16. 09:01
Serge Muller, a Montpellier Egyetem II. kutatója azt állítja: a hajóroncsokban talált, egy-egy régióra jellemző növények pollenszemcséi nyomravezethetik a kutatókat a hajó eredeti építési helyének azonosításában.
Korábban
Görög és kanadai régészek arra számítanak: feltárhatják az i. e. 492-ben Athosz hegyénél megsemmisült perzsa hajóhad maradványait. A flottát Dareiosz perzsa király indította Hellász leigázására.
Kalózhajót találtak Walesben
A 2002-ben az Usk folyón, Newportnál talált roncs valószínűleg a `Királycsinálóként` is ismert Warwick earljének, az egyik leghatalmasabb 15. századi angol nemesúrnak a tulajdonában állt.
Ókori kikötő Nápoly alatt
A nápolyi metró építésekor megtalálták Neapolis ókori kikötőjét a város egyik legforgalmasabb tere alatt 13 méterrel.
3000 éves hajót rekonstruáltak
Vízre bocsátották a Kréta szigetén lévő Hania kikötőjében a mínoszi hajók első életnagyságú másolatát, amelyet hajózási régészek építettek egy év alatt.
Beszélő hajóroncs
A Langstone mellett tavasszal fellelt hajóroncs valamikor az 5. és a 7. század között süllyedhetett el.
Az árulkodó virágpor
Muller szerint a deszkák összeillesztésekor használt ragasztó `foglyul ejti` a virágport, így valóságos `születési bizonyítványt` állít ki az ódon hajókról. Robert Hohlfelder, a boulderi University of Colorado régésze rendkívüli eredményeket vár az új eljárástól. `Állandóan új és új módszereken törjük a fejünket. Jelenleg alig állnak rendelkezésünkre a hajóroncsok precíz vizsgálatára alkalmas metódusok.`
Muller már ki is próbálta a módszert egy Dél-Franciaország partjainál elsüllyedt gályán. Kutatásai szerint a jelenleg Cap d'Agde kikötője közelében heverő Baie-de-l'Amitié-t Itáliától keletre építették 2000 évvel ezelőtt. Márpedig ha ez így van, a történészeknek jó okuk lesz felülvizsgálni eddigi állításaikat a kor tengeri közlekedéséről. Leginkább pedig azt, mely szerint a Baie-de-l'Amitié-hez hasonló kisebb gályákat csakis rövidtávú szállításra használták. A pollen-vizsgálat bebizonyította: a hajó igenis átszelhette a Földközi-tengert.
Ezt az elképzelést Hohlfelder is osztja. Mint a régész a Science-nek elmondta, nem volna meglepve, ha bebizonyosodna: a hajók igenis megtették ezt a hosszú utat, hogy szőlőt vagy bort szállítsanak egyik távoli kikötőből a másikba. "A borászat nem állt mindig magas szinten Franciaországban. Ebben az időben rengeteg bort importáltak Itáliából" - magyarázta a régész.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa
- Piramist mindenkinek!
- Sepszeszkaf masztabája újra a figyelem középpontjában
- Történelemformáló szenzáció: az egyiptomi piramisok alatt egy komplett várost találhattak a tudósok
- A Rosette-i kő: az ókori Egyiptom titkainak kulcsa
- Egyiptomi katonák és görög zsoldosok harcoltak „Armageddonban"
- A németeknek dolgozott, de zsidókat is mentett Almásy László
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
