2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

20. századi disznóságok: fotókon a sertéstartó Magyarország

2021. január 16. 17:19 Múlt-kor

A disznó az egyik legjelentősebb háziállat Magyarországon. A sertéstartás a 20. században, még ha csökkenő mértékben is, de végig jelen volt hazánkban. A disznók látványa olykor neves fotósokat is megihletett. A Fortepan-fényképekből készült válogatás a kamerák elé került sertéseket, büszke sertéstulajdonosokat és a disznók egyirányba tartó életútját mutatja be.

A karácsony előtti időszak és a hideg januári napok Magyarországon hagyományosan a disznóvágások ideje. Ami a vidéki embernek évtizedekig az élet természetes része volt, ma a városiak számára különleges turisztikai attrakciónak számít.

A sertéstartás története az időszámításunk előtti időkig nyúlik vissza, több ezer évvel ezelőtt tenyésztették már Egyiptomban, Kínában és Ázsia más területein is. A magyarság már a honfoglalás előtt is ismerte, de széleskörűen a Kárpát-medencében terjedt el. Két ősi fajta a bakonyi és a szalontai disznó.

Számos hiedelem és falusi népszokás kapcsolódik a disznótartáshoz és a disznótorokhoz. A sertéseknek a népi hagyományok mellett kulturális vonatkozásaik is vannak, szimbolikus szereppel bírnak az irodalmi és egyéb művészeti alkotásokban. Legemblematikusabb George Orwell 1945-ben megjelent Állatfarm című alkotása, de a gyerekművekben is gyakori szereplők, így például Milne Micimackójában vagy Bálint Ágnes Mazsola mesesorozatában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Disznóvágás több mint száz évvel ezelőtt, 1914. (Fortepan/Ember Csaba)Paraszti udvar idillje az I. világháború utolsó évében (Fortepan/Tóth Árpád)Barátkozás, 1936. (Fortepan/Chuckyeager tumblr)Páros portré, 1936. (Fortepan/Lőrincze Judit)Alsótekeres-pusztai disznók csoportja (ekkor az önálló Balatonbozsok község része, ma Enyinghez tartozik), 1938. (Fortepan/Ormos Imre Alapítvány)Kondásfigurák, 1940. (Fortepan/Fortepan)A magyar disznók Carl Lutz svájci diplomatát is megihlették egy kép erejéig, 1943. (Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi)Szabadon, 1943. (Fortepan/Lissák Tivadar)Bonyhád büszkesége Kotnyek Antal fotóművész, fotóriporter képén, 1954. (Fortepan/Kotnyek Antal)Disznósors, 1955. (Fortepan/Sattler Katalin)Családtagok, 1955. (Fortepan/Tóth Árpád)Kismalacokkal pózolás, 1960. (Fortepan/Zsanda Zsolt)A kép bármilyen meglepő, de a mai Andrássy út 101. számú épület udvarán készült, 1961. (Fortepan/Barbjerik Ferenc)Tsz-disznó Monoron, 1971. (Fortepan/Péterffy István)Sertés-somolygás, 1971. (Fortepan/Péterffy István)Karl Marx-szal, 1983. (Fortepan/Szalay Ákos)Téli disznók Urbán Tamás fotóriporter képén, 1970. (Fortepan/Urbán Tamás)A történet vége, 1980. (Fortepan/Tóth József Füles)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár