1956 nyomában: filmek, kiállítások és személyes történetek

Ritkán látott filmfelvételek, évtizedekig rejtegetett fényképek és személyes sorsokat bemutató kiállítások idézik fel az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét a 70. évfordulón. A megemlékezések a budapesti utcai harcok mellett a vidéki közösségek szerepét, a menekülők útját és a megtorlás következményeit is bemutatják. Tudományos tanácskozásoktól és filmvetítésektől a családi programokig válogattunk az évfordulóhoz kapcsolódó kezdeményezésekből.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójához kapcsolódó tudományos és ismeretterjesztő kezdeményezések során az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának konferenciája nyitotta, amely az államvédelmi szervek forradalom alatti működését, felbomlását és tagjainak sorsát állította középpontba, míg az ELTE és az MTA közös tanácskozásának programja a vidéki eseményeket, a helyi hatalomváltásokat és a társadalmi önszerveződést vizsgálta.

A források megismerését szolgálja a Magyar Nemzeti Levéltár hét tematikus online adatbázisa is, amelyek minisztertanácsi és pártvezetői iratokat, valamint a Nagy Imre-per dokumentumait és hangfelvételeit teszik hozzáférhetővé. A történelmi összefüggéseket a Nemzeti Emlékezet Bizottsága részvételével készülő, 17 epizódos podcastsorozat is bemutatja, a felkelők motivációitól a politikai vezetés mozgásteréig. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mintegy 250 dokumentummal bővítette a Budapest Elektronikus Archívumot. A felületen Bihary Ferenc, valamint Gricic Lajos és Gricic Márta évtizedekig rejtegetett amatőr fotóhagyatéka is kutathatóvá vált, amelyek a fővárosi utcai harcokat civil nézőpontból rögzítették.

A kulturális programokról szóló hírekben a forradalom filmes, színházi és irodalmi feldolgozásai egyaránt helyet kaptak. A Corvin moziba meghirdetett, 56/70:1956 Filmre írva című filmszemle a vetítéseket alkotói találkozókkal, történészi beszélgetésekkel és az emigráció személyes történeteivel kapcsolta össze. A Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban Kádár János történelmi örökségét vizsgáló áldokumentumfilmmel és a Kádár utolsó beszéde című kamaradarabbal készül az évfordulóra.

A Várkert Bazár irodalmi estjének ajánlója Spiró György és Ungváry Krisztián beszélgetésére, valamint Szamosi Zsófia és Máté Gábor felolvasószínházi közreműködésére hívta fel a figyelmet. Emellett beszámoltunk egy osztrák támogatással készült, fiatal pár döntéshelyzetét bemutató 1956-os rövidfilmről, továbbá a Nemzeti Örökség Intézete Sorsfordítók című animációs sorozatának új részeiről is hírt adtunk, köztük a Corvin közi ellenállókat és Szobonya Zoltán mártír ügyvédet bemutató epizódokról.

A személyes emlékezetet és a ritkán látható képi forrásokat több kiállítás és archív bemutató hozza közelebb a közönséghez. Az Országos Széchényi Könyvtár tárlata a diktatúra évtizedeiben rejtegetett amatőr fényképeket életútinterjúkkal társítja, a Blinken OSA Archivum pedig egy dunakeszi belügyi kutyatelepről megmentett filmanyag bemutatását hirdette meg.

A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárának programjában az 1956-os magyar menekültek amerikai befogadását dokumentáló, Magyarországon korábban nem vetített filmhíradók szerepelnek. A Lengyel Intézet Láthatatlan frontvonalak című plakátkiállítása 30 magyar és lengyel női alkotó munkáin keresztül foglalkozik a szabadság, az ellenállás és a női szerepvállalás kérdéseivel. A fiatalok megszólítását szolgálja a Nemzeti Emlékezet Bizottságának videós és plakátpályázata, míg a Nemzetközi Történelmi Játékok Találkozója társasjátékos szimulációkkal, előadásokkal és városi sétákkal kapcsolódott az évfordulóhoz.

A forrásközlések mellett a múzeumok is tematikus programokkal készültek az évfordulóra. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum a budai Várban található Kapisztrán téren nyitotta meg új időszaki kiállítását, amely a hadtörténelmi levéltár eddig ismeretlen dokumentumait és korabeli fegyvereket mutat be modern háromdimenziós technológiák alkalmazásával.

A debreceni Déri Múzeumban Mario De Biasi olasz fotóriporter 76 felvételből álló kiállítása nyílt meg, aki az október végi budapesti eseményeket dokumentálta. A fővárosban a Budapesti Közlekedési Központ és a Budapesti Művelődési Központ közreműködésével egy korhű nosztalgiavillamos is közlekedik a Deák Ferenc téren, ahol irodalmi művekkel idézik meg a korszakot.

Egész napos programsorozattal kapcsolódik az évfordulóhoz október 22-én a Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti sírkertben. A délelőtti diáknapon négy helyszínen tartanak ismeretterjesztő előadásokat a forradalmárok és a civil áldozatok sorsáról, az államvédelem működéséről, a kommunista diktatúráról, a megtorlásokról és az 1956-os parcellák történetéről. Az iskolai csoportokat filmvetítések, kézműves foglalkozások és óriásszínező is várja. Este 19 és 23 óra között fényfestés, megvilágított síremlékek és korabeli hangfelvételek idézik fel a forradalom eseményeit.

A látogatók hat kivilágított helyszínt járhatnak végig, ahol folyamatosan ismétlődő, többnyire archív felvételekre épülő összeállítások mutatják be a szabadságharc történetét és az azt követő megtorlást. A teljes útvonal bejárása megközelítőleg két órát vesz igénybe; a megemlékezésnek különös jelentőséget ad, hogy a sírkert 21-es parcellájában a forradalom hősi halottai és áldozatai nyugszanak.

Ezüst emlékérme kibocsátásával kapcsolódik az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójához a Magyar Nemzeti Bank. Az október 22-én megjelenő, húszezer forintos címletű érméből ötezer darab készíthető. A Szanyi Péter által tervezett emlékérme előlapján utcaköveken fekvő, darabokra tört ötágú csillag és az 1956-os évszám látható, hátlapján pedig szaggatott szélű zászló, az évfordulóra utaló 70-es szám és Nagy László Gyöngyszoknya című versének részlete kapott helyet. A különleges verési technológiával készülő érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készül, tömege 31,46 gramm, átmérője 38,61 milliméter.

A forradalom vidéki eseményeit állítja október 23-i programsorozatának középpontjába a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A Skanzenben élő történelmi jelenetek, korabeli járművek és tematikus bemutatók idézik fel az ötvenes évek mindennapjait, a helyi közösségek szabadságtörekvéseit és a megtorlás következményeit. Déry Sári színésznő kitelepítésének történetét dramatikus jelenetek dolgozzák fel, A vidék forradalma című túra pedig Gyöngyöstől Márianosztráig követi az eseményeket.

A múzeum portáin kialakított minikiállítások tüntetésekről, börtönszabadításokról, menekülésről és személyes veszteségekről mesélnek. A családokat hagyományos játékokkal, az Aranycsapatot megidéző gombfocival, kézműves foglalkozásokkal, valamint a Duna Menti Hagyományőrző Egyesület korabeli tárgyakat és járműveket bemutató interaktív programjával várják.

A budai Várban, a Kapisztrán téri épületben nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Sorsok iktatva című, 1956-os kiállítása, amelyet a nagyközönség október 23-ától látogathat. A múzeumi gyűjteményből válogató tárlat tárgyakon, dokumentumokon és személyes történeteken keresztül mutatja be a forradalom résztvevőinek sorsát és döntéseit. A hagyományos kiállítási anyagot digitális tartalmak egészítik ki: interaktív képernyőkön fegyverek háromdimenziós megjelenítése és haditechnikai bemutatóvideók láthatók, VR-szemüvegekkel pedig a korszak harckocsijaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiállítás megnyitásával egy időben az intézmény új honlapja is elindult, amelyen egy 1956-os témájú virtuális tárlat is megtekinthető.

A múzeumi bemutatóhoz kapcsolódik az intézményben őrzött 1956-os emlékekből összeállított, magyar és angol nyelvű kötet is, amelyet ugyancsak a budai Várban mutattak be. A kiadvány kilenc tematikus fejezetben tekinti át az előzményeket, a forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint a megtorlás és az emigráció időszakát. Több mint 250 kép, továbbá eredeti dokumentumok és muzeális tárgyak bemutatása kapcsolja össze az eseménytörténetet a fennmaradt emlékekkel. A könyv elsősorban a források vizuális bemutatására és történelmi összefüggéseik megvilágítására épül, így a szakmai közönség mellett a történelem iránt érdeklődő olvasóknak is betekintést kínál a gyűjteménybe. Kétnyelvűsége révén a külföldi érdeklődők számára is hozzáférhetővé teszi az anyagot.

Ingyenes kiállításokkal, családi programokkal és közösségi emlékgyűjtéssel kapcsolódik a nemzeti ünnephez a Néprajzi Múzeum. A Jelenarchívum Jelenidő: október 23. című kampánya az 1990 és 2026 között készült fényképeken és személyes történeteken keresztül mutatná be, hogyan élték meg az emberek az ünnepet a rendszerváltás óta. A felvételek online is beküldhetők, október 22-én és 23-án pedig a múzeum Etknow könyvesboltjában segítséget nyújtanak digitalizálásukhoz és a visszaemlékezések rögzítéséhez. Október 23-án 10 és 18 óra között valamennyi kiállítás díjmentesen látogatható, köztük a sorkatonaság emlékezetét feldolgozó Katonadolog és a több mint 3600 tárgyat bemutató gyűjteményi tárlat. Az október 22. és 25. közötti programkínálatot tematikus tárlatvezetések, épületbejárás, raktárlátogatás, élményfestés és digitális kincskereső játékok egészítik ki; egyes foglalkozásokhoz külön jegy szükséges.

Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban A szabadság nevében mottóval, 73 helyszínen összesen 158 rendezvénnyel emlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára. Az RMDSZ tájékoztatása szerint a programok a magyarországi események mellett a forradalom erdélyi hatását és a romániai kommunista diktatúrával szembeni ellenállást is felidézik. A kolozsvári nyitógálán október 22-én Bogdán Zsolt adja elő Örkény István Noteszlapok, 1956 című írásának színpadi feldolgozását; a városban filmvetítéseket, élő történelemórát és magyar, illetve román történészek részvételével beszélgetést is szerveznek. Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen koszorúzások, ünnepi műsorok és fáklyás felvonulások szerepelnek a kínálatban. Csíkszeredában filmvetítések és fényfestés, Székelyudvarhelyen Gérecz Attila-emlékkoncert, Sepsiszentgyörgyön pedig az 1956-os emlékparkban tartott megemlékezés kapcsolódik az évfordulóhoz.

A megemlékezések a diplomáciai testületek szervezésében nemzetközi szinten is zajlanak: a jeles nap alkalmából nemzeti színekkel világítják meg a Niagara-vízesést, a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus-szobrot és az isztambuli Boszporusz-hidat. A környező országokban tudományos konferenciák elemzik a forradalom regionális hatásait. A bukaresti Liszt Intézet kétnapos szimpóziuma a romániai kommunista megtorlás módszereit vizsgálja, különös tekintettel Márton Áron püspök meghurcolására és a Szoboszlay Aladár nevéhez kötődő rendszerellenes szervezkedésre.