18. századi tömegsírt találtak Hollandiában

A tömegsírt 2020 novemberében fedezték fel a közép-hollandiai Vianen település régi falainál. A maradványokat azóta April Pijpelnik törvényszéki antropológus vizsgálta meg. Megállapítása szerint a sírba négy kivétellel férfiakat temetettek, akik főleg Anglia déli részéről származtak.

„Nagy valószínűséggel ezek a fiatalemberek a franciák ellen jöttek harcolni” – mondta el a BBC-nek, hozzátéve, hogy a katonák a tábori kórház rossz higiéniai viszonyai miatt veszthették életüket. Eleinte úgy vélték, a csatában szerzett sérüléseikbe haltak bele, de a vizsgálat kiderítette, hogy 85 százalékuk valamilyen fertőzést kapott, miközben a harcmezőn szerzett sebeik szinte teljesen begyógyultak – magyarázta a tudós.

Hat csontvázból vettek mintát, és az izotópos elemzés azt mutatta ki, hogy egyikük Anglia déli részéről, feltehetően Cornwallból érkezett, egy másikuk Cornwall déli részéről, egy harmadik pedig angol városi környezetből. Két további maradvány olyan emberé volt, aki Hollandia területén élt ugyan, de angol ősei lehettek. Több katona Németországból származott.

A sebesült katonákat a vianeni Batestein vár tábori kórházában ápolták. Mivel tömegsírban feküdtek, és mind ugyanolyan körülmények között haltak meg, a hat maradvány vizsgálata elegendő volt – mondta Hans Veenstra, a kutatáson dolgozó régész.

A 18. században a térségben két háború dúlt, de csak az egyikben harcoltak brit katonák: az 1793 és 1795 közötti háborúban, amely az első koalíciós háború része volt, és a forradalom utáni Franciaország és több európai hatalom, köztük az Egyesült Királyság, Oroszország, Poroszország, Spanyolország, Hollandia és Ausztria között zajlott.

Vianen környékén a Hessenből és Hannoverből érkezett német katonák együtt harcoltak az angolokkal.

A tömegsírban talált csontok mind az 1790-es évekből származnak. A brit katonákat a tömegsírtól nem messze kezelték, és a kutatók szerint a szűkös tábori körülmények miatt csökkent a bakteriális fertőzésekkel szembeni immunitásuk. A felnőtt áldozatok átlagéletkora 26 év körüli volt, bár az elhunytak között akadtak tizenévesek is. Körülbelül 60 százalékuknál egy vagy több fertőzés nyomait mutatták ki, amelyeket a pneumococcus baktérium okozott.

Veenstra szerint a kutatás segített a korabeli történelem hiányzó darabjainak megértésében. Mint hozzáfűzte, a történelemkönyvek általában a hadseregről, tábornokokról, királyokról, királynőkről szólnak, sohasem az egyszerű emberekről, akik a piszkos munkát végzik. Ez a feltárás azért is nagyon érdekes, mivel rávilágít, hogy ezek a katonák szegénységben nőttek fel, sok éhezés és munka közepette, és a nehéz munka a hátukon már nyomot hagyott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái