2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

10 tény Vichy-Franciaországról

2015. július 8. 08:30

A törvényhozó és végrehajtó hatalom mellett az igazságszolgáltatás és a közigazgatás irányítása is a „Francia Állam feje”, Pétain kezében összpontosult. Az államfő kezdeti népszerűségére jellemző, hogy 1940-ben egy nő Toulouse-ban a kocsija elé vetette magát, csak hogy megérinthesse a marsallt.

Philippe Pétain és Adolf Hitler

1. 1940 júniusában Franciaország kettészakadt. Míg a fejlettebb, iparosodottabb északi régiókat megszállta a Wehrmacht, a déli területek a 84 éves Henri Philippe Pétain marsall vezetésével, Vichy központtal működő, névleg szuverén Francia Állam irányítása alá kerültek.

2. A törvényhozó és végrehajtó hatalom mellett az igazságszolgáltatás és a közigazgatás irányítása is a „Francia Állam feje”, Pétain kezében összpontosult. Az államfő kezdeti népszerűségére jellemző, hogy 1940-ben egy nő Toulouse-ban a kocsija elé vetette magát, csak hogy megérinthesse a marsallt.

3.Az új rendszer jelszava a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség helyett a Munka, Család, Haza lett. A cenzúra révén erőteljesen korlátozták a sajtószabadságot és az egyesülési jogot, felfüggesztették a politikai pártok működését és betiltották a szakszervezeteket, valamint – a szabadkőművesekre utalva – a titkos társaságok működését.

4. A Vichy-kormány működése alatt több, zsidók jogait korlátozó törvény is született, amelyeket önként, német nyomás nélkül léptettek életbe a rezsim vezetői. A második világháború alatt a Franciaországban élő 200 ezres külföldi – náci üldözések elől ide szökött – zsidóság negyedét érintették az üldözések, míg a 150 ezer francia állampolgárságú zsidó közül mintegy 25 ezret deportáltak. A közel 80 ezer elhurcolt zsidó 85 százalékát a kollaboráns francia rendőrség tartóztatta le. 

5. A zsidótörvényeket Franciaország észak-afrikai gyarmatain is életbe léptették. Tunéziában, Algériában és Marokkóban is működtek munkatáborok, ahol elsősorban a szefárd és mizrahi zsidókat dolgoztatták embertelen körülmények között. Az észak-afrikai lágerekben sokan vesztették életüket maláriában és vérhasban, de a kiszáradás és az éhség, valamint a skorpió- vagy viperamarás is gyakori halálozási okok között szerepelt.

6. Bár a francia történelem leggrandiózusabb koncepciós bírósági eljárásának szánták az 1942-ben a III. Köztársaság vezetői elleni ún. riomi pert, a próbálkozás totális kudarccal végződött. Mivel a vádlottakat Hitler szándékával ellentétben nem a háború megkezdéséért, hanem a háborúra való felkészülés elmulasztásáért kívánták elítélni, 1942 áprilisában – valószínűleg német nyomására– felfüggesztették a pert.

7. Vichy-Franciaország fennállása alatt a francia állami bevételek mintegy fele a Harmadik Birodalom kincstárába vándorolt. A németeket szolgalelkűen kiszolgáló miniszterelnök, Pierre Laval 1942 szeptemberében bevezette a kötelező munkaszolgálatot, amelynek keretében több százezer francia férfi és női munkás deportáltak Németországba. Az alku részeként három munkásért cserébe egy francia hadifogoly hazatérhetett.

8. A vichyi rezsim hatóságai és a különböző paramilitáris alakulatai összesen mintegy 60 ezer ellenállót deportáltak, 40 ezret pedig meggyilkoltak működésük során. Miután a vichyi rendszer összeomlott, a rezsim ellenfelei mintegy 10 ezer kollaboránsnak minősített személyt végeztek ki bírói ítélet nélkül.

9. Párizs 1944. augusztus 25-i felszabadítását követően a németek egy délnémet kisvárosba, Sigmaringenbe hurcolták Vichy-Franciaország vezetőit, ahol egy emigráns kormányt hoztak létre. Bár az enklávénak mindössze 6000 lakosa volt, saját rádióadóval és nyomtatott sajtóval rendelkezett, és a tengelyhatalmak még nagykövetségeket is működtettek a városállamban. 

10. Lavalt a háború után kivégezték, és bár Pétaint is halálra ítélték, Charles de Gaulle - az ideiglenes kormány elnökeként - kegyelemben részesítette egykori parancsnokát. A marsall élete utolsó hat évét Yeu szigetén töltötte száműzetésben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár