10 tény a cukor történetéről

Cukornádültetvény Antigua szigetén egy 1823-as litográfián (Kép forrása: Wikipédia/ William Clark/ British Library/ CC0)

1. Az Új-Guinea szigetén lakó pápuák úttörők voltak a cukornád domesztikálásában, bár kezdetben nem ők fogyasztották a növényt, hanem a sertéseiket etették vele.

2. A cukornád szintén őshonos Indiában, Kína déli részén és Tajvan szigetén is. Az indiaiak elsőként hoztak létre nyers nádcukorból cukorlisztet, illetve cukorkristályokat a Kr. u. 4. században.

3. A cukorkészítés (cukorfinomítás) tudománya Indiából terjedt el Kínába, onnan pedig a perzsa, illetve az arab világba. Az arabok dél-európai hódításainak köszönhetően a 9. és a 10. században Andalúziában, Cipruson és Szicília szigetén is megjelentek a cukornádültetvények és a hozzájuk kapcsolódó cukormalmok. 

4. A cukor azonban már jóval az arabok előtt is ismert volt Európában. A Kr. u. 1. században a görögök és rómaiak a cukrot vízben feloldva, orvosságként fogyasztották.

5. A középkori európai arisztokrácia a hazatérő keresztesek által ismerkedett meg a cukorral. Ekkoriban a cukor a luxustermékek közé tartozott és értéke a távol-keleti fűszerekével vetekedett.

6. A keresztesek a Közel-Keleten találkoztak először a „csodaszerrel”, amely azonnal lenyűgözte őket. A túlzásba vitt cukorfogyasztás árnyoldalairól azonban nem sokat tudhattak a derék vitézek, mert a csodás étekről úgy nyilatkoztak, mint „a világ legértékesebb anyagáról, amely hozzájárul az emberek egészségének fenntartásához”.

7. Az európai gyarmatosítók számára a cukornádültetvények kapcsán is határtalan lehetőséget jelentett az újonnan felfedezett amerikai kontinens, amely nagy, megművelhető területekkel és a cukornád számára elengedhetetlen trópusi klímával is rendelkezett. Az európaiak egyedül a megfelelő számú munkaerőben szenvedtek hiányt.

8. Az első cukornádültetvényeket Brazíliában és a Karib-térségben hozták létre fehér telepesek a 16. század elején. Elsőként a bennszülöttek és európai szerződéses dolgozók – lényegében szolgák – dolgoztak az ültetvényeken.

9. Az Európából behurcolt betegségek, mint például a himlő, jelentősen megtizedelte a bennszülött munkaerőt, csakúgy mint a sárgaláz és a malária, amelyek viszont az európai munkásokat sem kímélték. Az Afrikából erőszakkal elhurcolt emberek – akiknek számát 12 millióra becsülik – ellenállónak bizonyultak a gyilkos mikroorganizmusok támadásaival szemben, és jól bírták a trópusi klímát is.

10. A cukorgyártás és -kereskedelem nagyon nyereséges üzletággá vált a 18. század közepére. Európa cukoréhsége fontos tényező volt a rabszolgaság embertelen rendszerének fenntartásában.  Az amerikai kontinensen legkésőbb Brazíliában törölték el a rabszolgaság intézményét 1888-ban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Járványok és klímaváltozás okozta Róma végzetét
• Családtagjait és nevelőjét sem kímélte a véreskezű Nero császár
• Közönséges bűnözőként és az igazság bajnokaként is értelmezték az évezredek során Spartacus alakját
• Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon
• Sztoikus nyugalommal vívta háborúit Róma utolsó „jó császára”, Marcus Aurelius
• Római kori sírokra bukkantak Pécs belvárosában
• Újra megnyílik az egykori római villagazdaság Balácán
• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Évszázadok óta egyre többet mesélnek az ókori rómaiak életéről Pompeji maradványai