Az illegális másolás ellen próbáltak fellépni az első számítógépes vírus alkotói
2024. január 19. 20:20 Múlt-kor
„Mi csak egy ártalmatlan, »baráti vírust« akartunk létrehozni, és nem az volt a célunk, hogy tönkretegyük a számítógépeken tárolt adatokat” – szabadkozott a két pakisztáni fivér, Basit és Amjad Farooq Alvi egy 2011-es interjúban. Minden jóindulatuk ellenére a „Brain” névre hallgató kreálmányuk igazi szörnyetegként söpört végig a komputerizált világon.
Korábban
Basit és Amjad Farooq Alvi egy számítógépes boltot üzemeltetett a pakisztáni Lahor városában az 1980-as években. A két fiatal programozó szoftverek kalózpéldányainak eladásából élt. Tevékenységüket teljesen legálisan űzhették, mert Pakisztánban akkoriban a számítógépes programok még nem voltak szerzői jogi védelem alatt.
A megengedő jogi környezet végül az Alvi fivérekre is negatívan hatott. Basit és Amjad szomorúan szemlélték, hogy az általuk megírt orvosi szoftverekből is rengeteg kalózpéldány kering a piacon.
Egy nap aztán elegük lett, és elhatározták, hogy egy olyan vírust építenek be a szoftverükbe, amely működésbe lép, ha a programjukat illegálisan másolják le.
A 17 éves Basit és a 24 éves Amjad 1986. január 19-én engedte szabadjára a világ első olyan vírusát, amely a DOS operációs rendszert megfertőzve komoly zavart tudott okozni a korabeli PC-k működésében.
A „Brain” először a delaweri egyetemen ütötte fel a fejét. A korabeli adattároló eszközök (hajlékonylemezek, floppy diskek) írására és olvasására használatos floppy meghajtók jelentősen lelassultak, a vírus pedig egy üzenetet hagyott a fertőzött lemezek boot szektorában.
Az üzenetben Basit és Amjad neve és telefonszáma szerepelt, illetve arra bíztatták a ledöbbent felhasználókat, hogy a hiba javítása érdekében lépjenek kapcsolatba a fivérekkel.
A Brain vírus úgynevezett hex dumpja (Wikipedia / Avinash Meetoo / CC BY-SA 2.5)
A „Brain” végigsöpört az egyetemeken, majd tovább terjedt. Basit és Amjad telefonszámára hamarosan hívások tömkelege érkezett, és felháborodott európai és amerikai felhasználók ezrei kérték a fivérek azonnali beavatkozását.
A felfordulásra felfigyelt a média is, Basit és Amjad pedig döbbenten konstatálta a vírus terjedésének mértékét.
A pakisztáni programozó testvérek 1987-ben végül beszüntették a vírussal fertőzött programjuk kereskedelmi forgalmazását. Meglepő, de az általuk okozott káosz egyáltalán nem tette tönkre karrierjüket, hírnevet szereztek maguknak és a találóan Brain Telecommunication Ltd-nek nevezett cégük jelenleg a pakisztáni internetszolgáltató szektor egyik meghatározó eleme.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.