Az ezerarcú Wehrmacht – számos náció katonái harcoltak a német hadseregben
2018. február 12. 09:11 Bruno Cianci
A második világháború alatt a náci rezsim totalitárius és rasszista ideológiája ellenére, muzulmán vallású és színes bőrű katonák is harcoltak Németország hadseregében. Európa népeinek nacionalizmusát kihasználva Hitler a Wehrmacht mészárosainak sorát igyekezett nem árja „hússal” is feltölteni. A szovjetek által körülzárt Berlin utolsó védői például franciák, skandinávok és lettek voltak.
Korábban
A második világháború kevésbé ismert fejezetei közé tartozik, hogy a német fegyveres erők keretein belül – mind a Wehrmachtban, mind pedig a Waffen SS-ben – nemcsak német katonák harcoltak.
A Wehrmacht a német haderő keménymagját alkotta, és mint ahogy az általában a világ más hadseregeire is jellemző, három hagyományos – szárazföldi, vízi és légi – haderőnemből állt össze. A hírhedt SS a nemzetiszocialista pártból egyfajta félkatonai alakulatként nőtt ki, a Waffen SS-ek (azaz az SS-harcosok) pedig a háború folyamán gyakorlatilag a Wehrmacht negyedik haderőnemévé váltak – anélkül, hogy hivatalosan a hadsereg részét képezték volna. Mivel Hitler szándéka szerint a végső győzelem után a Waffen SS-nek rendőri feladatokat kellett volna ellátnia, ezért ezt a szervezetet formálisan külön kezelte a hadseregtől. Kezdetben szigorúan csak „bizonyítottan árja leszármazottak” léphettek tagjaik közé, 1940-et követően azonban már nem csak tisztán árja, hanem germán felmenőkkel is rendelkező önkéntesek (úgynevezett Volksdeutschenek), majd szinte minden, a birodalomnak alávetett nemzet állampolgára csatlakozhatott hozzájuk. Mindez igaz volt a hadseregre is.
A befogadó rasszizmus
Az ok, ami arra késztette Németország rasszista, totalitárius rezsimét, hogy saját fegyveres testületeibe (a zsidókat leszámítva) különféle származású és vallási meggyőződésű elemeket integráljon, többrétű. Elsődleges okként az antikommunizmust említhetjük. A Barbarossa-hadművelet szerinti Szovjetunió elleni támadás napjától, 1941. június 22-től a külföldi önkéntesek száma meredeken emelkedni kezdett. A másik meghatározó faktor a nacionalizmus volt. A horvát usztasa rezsim például hálás lehetett a hitlerista Németországnak, az ország ugyanis a balkáni német invázió következtében nyerte el függetlenségét, és előre látható volt, hogy Hitler legyőzése esetén Horvátország ismét Jugoszlávia részét képezné, elvesztve megszerzett önállóságát.
Bruno Cianci teljes cikkét keresse a Múlt-kor téli számában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap