Bíborszínű lehetett a tekhelet

A Talmud szerint a tekhelet az izraeli tengerparton még ma is megtalálható tengeri csiga váladékából készül. A hagyományos interpretáció szerint tiszta kék színű, amely az égre, ezáltal pedig Istenre emlékezteti a zsidókat – ezt a magyarázatot cáfolja meg egy izraeli kutató, aki szerint a tekhelet inkább kékes bíborszínű lehetett.

Zvi C. Koren kémikus azt állítja, hogy megtalálta a tekhelet első, kétezer évvel ezelőtti, ruhaanyagból származó maradványát Heródes király sivatagi erődjében, azon a helyen, ahol a júdeaiak tömeges öngyilkosságot követtek el a rómaiak ellen vívott csata idején.

„Ez valóban fenséges” – nyilatkozta Koren, aki szerint megmaradt az anyag eredeti, indigós színárnyalata. A kutató elmondta: amikor először lefényképezte a ruhadarabot, a kamerája kijelzője valósággal sugárzott. A térségből származó, textíliákon talált kékes-lilás anyagok eddig kizárólag növényekről származtak. A kutató által vizsgált anyagot a hatvanas években Masadánál találták meg és a jeruzsálemi Héber Egyetemen őrizték, de Koren látókörébe csak az után került, amikor egy brit történész ráirányította a figyelmet, s megkérte a kutatót, hogy vizsgálja meg alaposabban.

A tekhelet színének meghatározása ősidők óta vita tárgya a rabbik, a vallásmagyarázók és a tudósok körében, s a Bibliában előforduló három legfontosabb rituális szín egyikének számít az argaman (vöröses bíbor) és a shani (skarlátpiros) mellett. „Ez egy nagyon izgalmas felfedezés azon vallásos zsidók számára, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak a színeknek” – nyilatkozta Daniella E. Bar-Yosef Mayer, a Haifai Egyetem régésze.

Miután i.sz. 70-ben a zsidókat elűzték Izraelből, a tekhelet elkészítésének ismerete a homályba veszett. Ráadásul rendkívül drágának is számított, mivel egy kis darab textíliához több száz csiga kellett. Később olyan tudósok kezdtek el a kérdéssel foglalkozni, akik életükben nem találkoztak az öltözékkel, ezért azt egyszerűen az ég, a tenger és a zafír színéhez hasonlították. A zavart tetézte, hogy a két legnagyobb középkori zsidó tudós, Maimonidész és a Rashi sem tudott megegyezni a kérdésben: előbbi szerint a tekhelet égszínkék, míg utóbbi egyből két magyarázattal szolgált. (zöld, valamint a sötétedő ég színe)

A modern héberben a tekhelet a világoskék szót jelöli, ami az ősi Izraelben uralkodó konszenzust erősíti meg. (az izraeli zászló színét is a tekhelet inspirálta) „A tekhelet az ég színe. De nem abban az értelemben, ahogy ma használjuk: az éjjeli ég színe” – magyarázza a kutató, majd hozzáteszi: „A hagyományt nem érdekli a tudomány”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye 
• Baráti körben, egy badacsonyi szüreten töltötte a forradalom előtti napot Nagy Imre