M. Lovas Krisztina

A végzetes vonzerejű asszony: gróf Károlyi Györgyné gróf Zichy Karolina

Karolina grófnő (1818-1903) a reformkor és az 1848-as időszak ünnepelt szépsége volt, a magyar főúri élet egyik központi alakja. Hatása alól a korszak nagy magyar politikusai sem vonhatták ki magukat.

„A család legerőteljesebb egyénisége apai nagyanyám, Zichy Karolina grófnő volt” – írta róla visszaemlékezéseiben Károlyi Mihály, Magyarország egykori miniszterelnöke. „Mély sebet hordott szívében, az táplálta egy életen át tartó gyűlöletét Ferenc József császár iránt. Sógorát, gróf Batthyány Lajost, az első alkotmányos magyar miniszterelnököt gyászolta, akit a császár kivégeztetett. (...) Igaz-e, hogy Karolin nagyanyám Batthyány koporsója fölött azt a híres átkot szórta a Habsburgokra? A sok sorscsapás után, amely a Habsburgokat érte, Rudolf trónörökös meyerlingi öngyilkossága és Erzsébet királyné meggyilkolása után nagyanyám zord hallgatásba burkolózott. Sokszor kértük, írja meg emlékiratait, de mindig azt felelte, hogy nem teszi, mert az igazat nem írhatja meg, hazudni pedig nem fog.”

Tudatában volt szépségének, s ebbéli tehetségét a társasági élet színterein élvezettel alkalmazta is.Tudatában volt szépségének, s ebbéli tehetségét a társasági élet színterein élvezettel alkalmazta is.

Karolina grófnő (1818-1903) a reformkor és az 1848-as időszak ünnepelt szépsége volt, a magyar főúri élet egyik központi alakja. Hatása alól a korszak nagy magyar politikusai sem vonhatták ki magukat. Vonzó megjelenésű intelligens asszony lehetett, aki tudatában volt szépségének, s ebbéli tehetségét a társasági élet színterein élvezettel alkalmazta is. Mélyebb érzelmi szálak férjéhez nemigen köthették, annál inkább sógorához, Batthyány Lajos miniszterelnökhöz, illetve, ahogy erre legújabban Velkey Ferenc is felhívta a figyelmet (Széchenyi naplójának tanúsága szerint): a „legnagyobb magyar” szívét is megdobogtatta. A világosi katasztrófa után emigrációba kényszerült grófnő Svájcban már Klapka Györggyel, a komáromi vár korábbi parancsnokával élt együtt.

Karolina férje, Károlyi György gróf minden jó szándéka ellenére árnyékfigura maradt a politikai életben: hol Széchenyi, hol Wesselényi árnyéka. De a háttérből ő is jelentősen támogatta a Magyarország felemelkedését célzó gazdasági, kulturális és politikai kezdeményezéseket. Ma már kevesen tudják, hogy azon a bizonyos 1825-ös országgyűlésen Széchenyi után közvetlenül Károlyi György tett felajánlást az akadémia javára, birtokainak féléves jövedelmét áldozva e nemes célra. Barátjával, Széchenyivel együtt részt vett a Kaszinó megalapításában és a lóversenyek hazai meghonosításában is. Emellett a Magyar Gazdasági Egyesület elnöki tisztét is viselte. Ezek az intézmények fontos közéleti funkciót láttak el akkoriban, az ország sorsáról folyó eszmecsere lehetőségét teremtették meg.

A teljes cikk a 2010 őSZ számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. téli száma